Esztergom Évlapjai 1960
Mucsi András: A báti képek ikonográfiája
ízlésű Madonna-képe veszi át (VI. t.). Az alexandriai királyleány, a földi szépség megtestesítője, térdreborul az égi királynő és a gyermek-..királyfia" képe előtt. Mögötte újra a fehérruhás kísérőnőt látjuk. Szemét ő is a Madonna-képre szegezi, fej tartásában, imádkozó kézmozdulatában a térdelő Szent Katalin halványabb tükörképét látjuk. Jelenléte itt is csak Katalin alakjának kiemelésére szolgál A fehérruhás nőalak szerepeltetésére csupán művészi szempontból van szükség. A legendában nem szereplő mellékalak beiktatása zsánerszerű jelleget ad a képnek, valószerűbbé, elhite többé teszi a legenda ábrázolását és egyben a főalak jelentőségét is emeli. A mellékalakok ilyen művészi célzatú, statiszta jellegű szerepeltetése jellemzi a XV. század közepén dolgozó mateóci mestert is. Legendajeleneteiben a báti mester legközelebbi rokonát ismerjük meg. A mateóci oltár (Matejovce) Szent Imre szüzességi fogadalmát ábrázoló jelenete kompozícióban megegyezik a báti tábla remete-jelenetével. Az imádkozó, oltár előtt térdelő Szent Imre ábrázolása a térdelő Szent Katalinra emlékeztet, Szent-Imre apródja, ura mozdulatát ismételve, Katalin kísérőnőjének, a szemtanúnak a szerepét tölti be (VIII. t.). A Szent Imre halálát ábrázoló jelenet jellegzetes zsánerszerű figurája a ravatalon fekvő herceget sirató szolgaleány. Sajnálkozó kézmozdulata a báti képek egyszerű kifejezésmódjára emlékeztet. A mateóci mester másik műve (IX. t.) a nedeci Szent Bertalan-oltár (Niedzica) is átveszi a báti képek hangulatát. Az ördögűzési jelenet nélkülözi a drámaiság minden ismérvét. A szelíd arcok békések és nyugodtak. A keresztbefont karral álldogáló ördöngös leány bájos alakja a báti kísérőnőre emlékeztet, egyszerű szépsége Szent Katalinéval méltán vetekszik. Szent Bertalan a báti remete térítő szerepét veszi át, az elröppenő ördög csak ikonográfiái kellék, Polemius király beteg leánya szemmelláthatóan az apostol szép szavaitól gyógyul meg. A mateóci mester említett szárnyképein a belső tér hármas tagolásának hangsúlyozása a síkban gondolkodó báti mester áttekinthető, világos, stílusának továbbfejlesztését jelenti. A báti mester szándékosan kerüli a sokalakos kompozíciót. Bensőséges képeinek egyszerű és közvetlen előadásmódja a legenda lényegét sűríti. A Katalin-legendában szereplő magányos kísérőnő képzőművészeti ábrázolása a báti képeken kívül ;— nem fordul elő. Az előadás sűrítése érdekében a báti festő a megtérő királyleány népes kíséretét egy személyre egyszerűsíti le, mint az első tükrös jelenetben, mely a legenda előjátékának, a megtérés előzményeinek művészi sűrítése. A Katalin-legenda egyik változata szerint 1 4 az alexandriai király felesége, Katalin anyja titokban keresztény, a király halála után ő viszi el leányát a tanácsadó remetéhez. A remete (Spinello Aretinónál Romito. másutt Adrianus) megtéríti és megkereszteli az eszményi jegyest kereső királyleányt. így ábrázolja Katalin megtérését a firenzei Cecília-mester körébe utalt XIV. század elejei Szent Katalin oltár (X. t.). A remete sziklába épített cellájából nyújtja ki a Madonna-képet a királynő kíséretében megjelenő, még gyermek Katalinnak. A második képen a szobájában imádkozó Katalin előtt megjelenik a Madonna, de a. karján ülő gyermek Jézus hátat fordít a térdelő királyleánynak. A harmadik kép keresztelési jelenete után a negyedik képen újra megjelenik a királyleány szobájában a Ma1 4 1. 10., 11. jegyzet. 15
