Esztergom Évlapjai 1960

Mucsi András: A báti képek ikonográfiája

ruma,

u mely latin prózában a szent megtérését is tartalmazza, a XVI. század elején már nyomtatásban is elérhető volt. Bár a 4067 sorból álló verses legenda a legkésőbbi magyar nyelvű Katalin-legenda — Sövényházi Márta domonkos apáca 1530—1531-ben másolta — költői szépsége miatt mégis a verses legenda sorait érezzük a báti képek legméltóbb kommentátorainak. Az Érsekújvári-kódex verses Katalin-legendája részletesen elmondja a szép alexandriai királyleány születésének történetét, a királyleány haldokló atyjának, Costus királynak végrendeletét, majd a bölcs királyleány megtérésének legendáját, mely Jacobus de Voragine közismert Aurea Legendájában nem szerepel. A báti cltártábla első jelenete a verses legenda koronás hősnőjét, az atyja halála után már uralkodó Katalint ábrázolja. A baldachinszerű enteriőrben rajta kívül csak egy fiatal, fehérruhás nőalak tartózkodik, kinek eselekvéstelen testtartása személytelenségét hangsúlyozza, egyszerűsége Katalin szépségét emeli ki, tekintete, Katalinra emlékeztető vonásai a királyleány elmerengő arckifejezését teszik hangsúlyosabbá. Keresztbefont karja a türelmes várakozás kifejezője. A királyleány fejét ékköves korona díszíti, valamint a szenteket megillető hatalmas aureola. Köpenyéből kibukkanó jobb keze ölében pihen, nyugodt tekintete baljában tartott tükörképét szemléli, mintha végrendelkező atyja utolsó szavain merengene: „továbá azt es kevánom kérlek tarts meg jó leányom Mikoron az terténendik hogy idő reá telendik hogy tégedet kevetendnek es házasságra kérendnek hát soha ne menj egyébhez hanem ilyen széphez Ilyen kazdaghoz ilyen bölcshez Es nemmel ilyen Felséghez mely bölcs te vagy mely szép kazdag Es mely felségnek téged tudlak Jm neked hagyom országomat rád szállítom királságomat ez országnak légy ótalma bölcseséggel diadalma az nagy isten reád tekintsen És szerelméért hozjá vegyen.'' (Verses legenda. 639—656. sor. Ersekúj vári-kódex. 456)iA méltó jegyest kereső, mintaként saját tükörképét szemlélő Szent Katalin ikonográfiailag csaknem egyedülálló ábrázolás, előttünk csupán egy késői, gyenge kvalitású XVI. századi cseh táblakép analóg ábrázolása ismeretes.

1

3 A tükör mint a tisztaság, az önismeret és a bölcsesség jelvénye szerepel a középkor és a renaissance ikonográfiájában, táblaképünknél méltán 1

1 Catalogus Sanctorum et gestorum eorum ex diversis voluminibus collectus: Editus a líeverendissimo in Christo patre dno Petrus de Natalibus de Venetiis dei gratia epo Equilino. 1513. (Liber decimus, Cap, C.). 1

2 Toldy Ferenc: Alexandriai Szent Katalin verses legendája; Fest, 1855. — Az Érsekújvári-kódex második fele. Közzéteszi Volf Cyörgy. Nyelvemléktár, X. Bp., 1888. 1

3 ./. Pesina: Tafelm ilerei der Spatgotik und der Renaissance in Bühmen 1450 — 1550. Frag, 1958. 167 — 168. kép. Meister des Altars in Litomerice (Leitmeritz) — GehiUe, Szene aus der Katherinenlegende. Vor 1510. i:;