Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 101 topluk) csak úgy mentette meg életét, hogy az ellenség által körülvett vár (Veszprém) felmentésére bajor csapatok érkeztek, és őt a fogság­ból kiszabadítva magukkal vitték Bajorországba. 1 Míg ezek Pannoniában történtek, addig Itáliában Berengár magát császárrá kiáltotta ki és 899. év tavaszán seregével Rómába indult, hogy őt a pápa megkoronázza. E szándékában azonban őt a magya­roknak Felső-Itáliába való betörései akadályozták meg. Arnulf császár az események izgalmai alatt 899. dec. 8-án meg­halt. Trónját a hat éves fia, Gyermek Lajos örökölte, aki helyett Luit pold és a többi őrgrófok kormányoztak. A birodalomban valóságos oligarchia uralkodott. A fegyelem pedig annyira meglazult, hogy Aribó fia, Isanrich, pártütő módon a morva fejedelem szövetsé­gese lett. Mojmir a szövetséges magyarok segítségével lett egész Moravia ura. Országa a Dunától északra, a Kamp folyócskától a Garamig, délre pedig a bécsi erdőtől a Vértesig terjedt. Ettől délkeletre a Dunáig ésIDráváig terjedő országrészt, tehát a régi Álsó-Pannoniát, ő a magyarok­nak engedte át. Ezt és a következőket olvassuk ki Theotmár salz­burgi érseknek és püspökeinek 900. év nyarán IX. János pápához írt leveléből. Arnulf halála után Mojmir elérkezettnek látta az időt, hogy a német-frank uralomtól függetlenített Moraviában külön egyházi szer­vezet létesüljön. Evégből a pápához fordult kérésével és levelében azzal vádolta a bajor püspököket, hogy ajándékok adásával ők bír­ták rá a magyarokat az Itáliába való betörésre, a saját országuk meg­mentése céljából. Rómában az időben a bajor-ellenes párt volt uralmon, melynek befolyása alatt a pápa a vádat elhitte és teljesítette Mojmir kérését : János, Benedek és Dániel papokat püspökökké szentelve Moraviába (in terram sclavorum. qui Maravi dicuntur) küldötte; közülök János püspököt érseki joggal is felruházta. Theotmár salzburgi érsek és püspökei feliratban tiltakoztak Moj­mir vádjai és a pápa iménti rendelkezései ellen. Ök a magyarokat nem küldötték Itáliába, velők nem barátkoznak. Ellenben a szlávok azok, akik nyíltan cimborálnak a magyarokkal, ezek pogány erkölcsei és szokásai szerint élnek és velük együtt hadakoznak. A szlávokat annak idején a német uralkodók fegyverrel győzték le és tették adófizetőkké, miáltal akarva-nemakarva hűbéreseikké vál­tak. A morva fejedelmek azonban lázadásokat szítva függetlenségre törekedtek. A pápa inkább ismerje el a keresztény családból való német királyok, mint a pogány származású morva fejedelem uralmá­nak jogosságát. Német papok voltak a szlávok első térítői is, és az általuk lakott egész ország a salzburgi érsekség joghatósága alá tar­tozik. Miként lehetséges tehát az, hogy most a salzburgi érsek meg­kérdezése nélkül egy püspökséget (passaui) öt részre osztanak fel? Mojmir azzal vádolja őket, hogy a kutyára, farkasra és más egyébre esküdöző magyarokkal kötöttek szövetséget Itália megtáma­dására, és ezen célból gazdag ajándékokat adtak nekik. Ez nem felel 1 Annales Fuldenses, ad Annum 898. és 899. Magyar Honf. Kútfői 318. 1,

Next

/
Oldalképek
Tartalom