Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 101 szerre omlott össze. Halála után a fiai uralma alatt még egy évtizedig fennállott. A szomszédos országok viszonyait jól ismerő császári író Szvatopluk végóráiról eképen ír: „Tudnivaló, hogy Moravia fejedelme Szvendopoklosz vitéz ember volt és félelmessé vált a szomszéd népek előtt. Ennek a Szvendepoklosznak három fia volt. Amint halála közeledett, három részre osztotta birodalmát és egy-egy részt hagyott mindegyik fiára, a legidősebbet rendelve nagyfejedelemnek, úgy hogy a többi kettő függjön tőle. Megintette őket, hogy ne viszálykodjanak egymás között, és ezt a következő példával mutatta meg: Három vesszőt összekötött és az első fiúnak adta oda, hogy törje szét; midőn ez nem birta, odaadta a másodiknak és harmadiknak. Azután szétbontván, egyet-egyet adott mindegyiknek. Megparancsolta, hogy törjék össze, s így könnyen össze is törték. És ezen példa alkalmából intette őket, mondván: Ha egyetértésben és kölcsönös szeretetben megmaradtok, ellenségeitek sohasem vehetnek rajtatok erőt. Ha azonban viszály és irigység támad köztetek és három fejedelemségre oszoltok, nem engedelmeskedve bátyátoknak, elpusztítjátok egymást és tönkre tesznek a szomszédos ellenségek." Szvendopoklosz halála után a fiai egy ideig békében maradtak, majd viszály és pártütés támadt közöttük s amint polgárháborút viseltek egymás ellen, az odajövő turkok (magyarok) mindenestül megsemmisítették őket és meghódították országukat, hol most is laknak. A nép maradékai pedig szétzüllve a szomszéd népekhez menekültek, úgymint a bolgárokhoz, a türkökhöz, a horvátokhoz és más népekhez.

1 Konstantinos iménti soraiban Moravia sorsát látjuk röviden öszszefoglalva. Szvatopluknak azonban csak két fia volt: II. Mojmir és II. Szvatopluk. Az első a Dunától északra eső részt kapta, mint nagyfejedelem, az öccse pedig a Dunától délre eső rész fölött uralkodott. Szerencsés körülmények között kezdték meg uralmukat, mert Arnulf német király velők 894-ben békét kötött az olaszországi események miatt, melyek őt Itáliába szólították. Guidó spoletói és Berengár friauli őrgrófok ugyanis a császári koronára törekedtek, és emiatt ott véres pártviszályok támadtak. Formosus pápa Arnulfot hívta segítségül, aki 896. február havában az ellenfeleit legyőzte, Rómát elfoglalta és magát németrómai császárrá koronáztatta. Ezen évekre esnek az Etelközben tanyázó magyarság sorsdöntő eseményei és a honfoglalás. Simeon bolgár fejedelem, a bolgár vándorkereskedők bántalmazása miatt, ellenségeskedést kezdett Bölcs Leo bizánci császárral, aki megtorlásul a magyarokkal szövetkezett. A követe gazdag ajándékokkal birta rá Árpádot és Kurzánt Bulgária megtámadáséra. A magyarok győzelmet arattak és sokat zsákmányoltak. Ekkor a ravasz Simeon békét kötött a császárral, aki a magyarokat cserbenhagyta. Az egykorú bizánci és német krónikák a magyarok gyászos vereségéről beszélnek.

2 1 Konstantinos Porphirogenetos : De administrando imperio, Cap. 41. Szabó Károly fordítása. Magyar Honfoglalás Kútfői 123—130. 1. 2 György barát krónikája és Annales Fuldenses. Magy. Honf. Kútfői 105—107. 1. és 318. 1.