Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

100 Sinka Ferenc Pál lásra és öldöklésre tüzelte őket minden ellen, ami német volt. A bajor papokat kegyetlenül kínozták, máglyán égették el, templomaikat fel­gyújtották és lerombolták. Ekkor esett áldozatul az esztergomi várban, a passaui székesegyház védőszentje után, Szent István tiszteletére épült kat. templom is, amelyben úgy látszik, püspöki stallum is volt. Az esztergomi vár, ugyanis, ősidőktől fogva, de főkép a német­frank uralom idején püspöki székhely volt. Ezt már II. Jenő pápának 826-ban az avar és szláv „fejedelmekhez" (törzsfők) és azok térítő püspökeihez intézett leveléből is következtethetjük. Ebben azon kíván­ságának ad kifejezést, hogy Pannónia azon helyein állítsanak fel püspökséget, ha ez lehetséges, ahol a régi egyházak nyomai az egykor létezett püspöki székekre mutatnak. 1 A püspökség létezésére közelebbi adatokat Piligrim passaui püspöknek 974. év elején VI. Benedek pápához küldött jelentésében találunk, melyben a magyarok megtérítéséről szólva ezeket írja: „Szük­séges tehát, hogy Szentséged parancsoljon oda néhány püspököt ren­delni, mert a rómaiak és gepidák idejében hét főpapja volt a Keleti­Pannoniának és Moesiának, kik mind az én szent Laureacumi (Lorch) egyházamnak voltak alája rendelve, amelynek én méltatlanul szolgá lok. Ezek közül négyen meg is maradtak mindaddig Moraviában, mig a magyarok Bajorországba (Pannónia) nem nyomultak." 2 Piligrim eme levelében világosan Keleti-Pannoniáról szól és ezt nevezi Moraviának; Bajorország alatt pedig annak nyugotí részétérti. Moraviában tehát a magyaroknak Bajorországba való benyomulásáig (vagyis a honfoglalásig) négy püspökség állott fenn, melyek a laurea­cumi (Lorch) érsekséghez tartoztak. Hol voltak ezek a püspökségek? Bizonyára ott, ahol éppen a passaui püspök által megindított reorganizáció nyomán később püspöki székhelyek alakultak : Esztergomban, Győrött, Veszprémben és Pécsett. Ugyanezen a véleményen van Ipolyi Arnold püspök is, amikor ezeket mondja: „A keresztény elemekkel áthatott egykor virágzó római gyarmatoknak és a szláv-morva térítő püspökségeknek még alig hült helyein emelkednek első nevezetesebb püspökségeinkés kolostoraink: Esztergom, Győr, Veszprém, Nyitra, Pécs, Szalavár, Zobor, Pécsvárad. Az esztergomi és pécsi bazilika aljában még a római őskeresztény katakombák is ott találhatók, jeléül, hogy nemcsak a keresztény telep a régi helyeken alakul, de még az egyház is annyi század után az előbbinek helyébe épül." 3 Az Ipolyi által említett őskeresztény katakomba holléte még meg­állapításra vár. De a frank-német uralom idejéből származó és a passaui székesegyház után Szent István mártírról nevezett várbeli temp­lomról már határozott adataink vannak. A jelenlegi esztergomi szé­kesegyház számára szükségessé vált talajegyenlítési munkák alkalmá­val ugyanis rábukkantak a templom maradványaira. A szentély alap­falai között egy kősírra is bukkantak, amelyben egy tűzhalált szenve­1 Fejér: Cod Dipl. I. 158. - Marczali : A magyar lörlénet kútfőinek kézikönyve. Bpest. 1901. (Bécsi codex 1051. s7... a XII. sz. elejéről.) Piligrim levele latinul Fejér: Cod. Dipl. I, 2J0 266. 1. Magyarul Szilágyi—Marczali: Magy. Nemzet Története 1. 222—224. I. 3 Ipolyi: A deákmonostori román bazilika. Pest, 1860. 20—21. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom