Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 101 dett halottnak faszénnel kevert csontjai voltak. A mellette talált pásztorbot és ezüst kehely maradványai arra mutatnak, hogy a szerencsétlen véget ért egyén főpásztor volt. A lelet leírója, Mathes János véleménye szerint a maradványok a IX. vagy a X. századból valók voltak, ami egybevág a Sklagamár- vagy Slavomér-féle egyházüldözés idejével. 1 Sklagamár, ha pap volt, semmiesetre sem tartozott a nyugati egyházhoz ; a fanatizált tömeg nagy része sem volt keresztény, hanem pogány szláv. A lázadás leverésére a fogságban lévő Szvatopluk ajánlkozott, hogyha sereget adnak a keze alá. A császári udvar az újból hűbéri esküt tett Szvatopluknak hitelt adott. Ez azonban kegyetlen boszút állt fogvatartásáért. A német sereget Rasztiszláv váráig (Trencsén vára) vezette, mely hódolva tárta ki kapuit az ellenségnek. A csapdába került német vezéreket aztán legyilkolták, a sereget megsemmisítették. „Omnisque Noricorum laetitia conversa est in luctum et lamentationem", jegyzi fel a fuldai évkönyvek írója.

2 E győzelem híre a szomszédos cseh földre is eljutott. Borzivoj cseh fejedelem a szövetségét és segítségét ajánlotta fel Szvatopluknak, aki most már teljesen a helyzet ura lett. A frank-németek sikertelenül vezettek ellene újabb hadjáratot, a fanatizált szlávokat leverni nem voltak képesek. Említettük, hogy Adalvin salzburgi érsek 873-ban vádlevelet küldött Rómába Methodios ellen, akit a válaszig Salzburgban őrizetben tartottak. VIII. János pápa a vádirati indokokat elfogadta és a válaszát Pál anconiai püspöktől küldte meg Koczelnek. A levélben Methodios eljárását helytelenítette, őt e fejedelemségből kitiltotta és számára működési helyül a Szvatopluk uralma alatt lévő területeket, vagyis Moraviát jelelte ki. Ez időtől Methodios megszűnt „Pannónia" érseke lenni, amit legjobban az bizonyít, hogy Adalvin salzburgi érseknek (meghalt 873. május 14) közvetlen utódai: Adalbert és Theotmár, mint Pannónia érsekei említtetnek.

3 VIII. János pápa még az évben találkozott a frank-német császárral és ott megbeszélték a helyzetet, aminek a következménye az lett, hogy a következő 874. évben a' császár Forcheimben nagyfontosságú egyezményt kötött Szvatoplukkal. Ebben a hűbéri viszony névleges fenntartása mellett elismerte Moravia önállóságát.

4 Methodios érsek (archiepiscopus pro fide) ez időtől háborítatlanul folytathatta a szlávok között hittéritői munkásságát, aminek központja Velihrád (talán Hradsin) volt, ahol Szent Kelemen tiszteletére templom is épült. Innen küldötte papjait azon vidékekre, ahol szlá vok laktak, a hittérítői buzgalomban azonban ő járt legelői. Mint az életiratában olvassuk, 874 után valamelyik évben történt, hogy az ugrok „králja" (magyarok egyik vezére) lovascsapatával a Duna tájaira érkezett és látni akarta a nagyhírű hittérítőt. Methodiost a kísérői vissza akarták tartani e találkozástól. „Ő azonban elmene hozzá (a király1 Joannes Nep Máthes • Veteris arcis Slrigoniensis descriptio. Strigonii, 1827. 24-25. 1. 2 Annales Fuldenses, ad Annum 871. 3 Mon. Germ. Script. XI. 20. 4 Annales Fuldenses, ad annum 874.