Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 83 császár előtt. Hogy jó keresztény voltát is bemutassa, Olmützben és Nyitrán püspökségek felállítását mozdította elő; az utóbbinak templomát Adalram salzburgi érsek (821—826) szentelte fel. E protektorátus szolgált neki alapul, bogy a császár halála után hatalmát Nyitra vidékére is kiterjessze és Privinát onnan népével együtt elűzze. Ezek iránt a morvaszlávok ellenszenvvel viseltettek, mert bár szláv anyanyelvet beszéltek, de faji sajátságaik germán eredetre vallottak: a Nyitra vidékén élt germán eredetű népek (normannok, kvádok, longobárdok) elszlávosodott maradványai voltak. Privina (Briwin) a híveivel Ratbod őrgrófhoz menekült. Német Lajos császár 848-ban a Zala vizétől nyugatra eső területet adta neki hűbérül, a fejedelmi címmel. Mojmir nemcsak területgyarapítással, hanem országa függetlenítésével is növelni akarta hatalmát. A császár azonban sereget küldött ellene, a fejedelemségtől megfosztotta, a hűbérséget unokaöccsére, Rásztiszlávra ruházta, a Nyitravidékét pedig Mojmir fiának, Szvatopluknak adta át. Pribina hű maradt a császárhoz, akinek kegyelméből a tartományát a mai vendek által lakott vidékre és attól dél felé is kiterjesztette. Sok templomot is épített. A Mosaburgban (Zalavár) szent Adorján tiszteletére épült templomot Liupram salzburgi érsek (836—859) szentelte fel. Ad Bettobiam (Pettau) és az ad Quinque Basilicas (Fünfkirchen, Pécs) helynevek jelzik a határokat, ameddig a tartománya kiterjedt.

1 Német Lajos fiában, Karloman hercegben hamar felülkerekedett az uralkodói vágy. Nem elégedett meg az Ostmarkkal, amelyet neki az atyja 856-ban átadott, hanem Rasztiszlávval szövetkezve pártot ütött és morva-szláv csapatokkal Privina tartományába törtek. A harcokban Privina is elesett (859'. A harcok, amelyekben valahonnan a Dnyeper vidékéről erre kalandozott magyar lovascsapat is résztvett, tovább folytak. A császár csak a bolgárokkal szövetkezve tudta a lázadókat Pannoniából kiverni. Privina tartományát a fia Koczel kapta örökül, aki hálából Mosaburgban szent Rupert tiszteletére még egy templomot építtetett. Ezt Adalvin salzburgi érsek szentelte fel (865). Rásztiszláv látszólag bűnbánóan hódolt be újból a császárnak, alattomban pedig nemcsak a német-frank uralomtól, hanem a passaui püspök joghatósága alól is szabadulni óhajtott. Evégből 862-ben Konstantinápolyból kért vallástanítót, „aki a szlovén népet igazságra oktatná és neki a szentírás értelmét megmagyarázná". III. Mihály bizánci császár örömmel tett eleget a kérelemnek és a thessalonikai (saloniki,) születésű Konstantinus „philosophus"-t találta erre legalkalmasabbnak, aki már hasonló célból keleten is járt a kozároknál. Ezt küldötte el tehát bátyjával Methodiossal, akik mindketten jól beszélték a szláv nyelvet, amelyhez egy új ábécét is szerkesztettek. Szent János evangéliumát is szláv nyelvre fordítván, ekép elkészülve 863-ban megjetentek Rásztiszláv udvarában és csakhamar nagy buzgalommal fogtak hozzá a nagyrészben pogány szlávok térítéséhez. 1 Conversio Bagoariorum et Car. Pauler—Szilágyi : Magyar Honfoglalás Kútfői, 311. 1. 6*