Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

100 Sinka Ferenc Pál A német-frank császár és bajor papság aggodalommal nézték a két idegen pap működését, és a szláv ritus használata miatt bevádol­ták őket a pápánál. I. Miklós pápa 867-ben Rómába idézte őket, de ő még ezévben meghalt. Tantételeiket az utóda II. Adorján pápa vette alapos vizsgálat alá, aki azokban tévését nem talált, sőt a szláv bib­liafordítást is helyeselte. Működésüktől a szentszék ugyanis nemcsak a szlávság megtérítését, hanem annak a Bizánc hatásköréből való elvonását remélte. Mindkettőjüket tehát 869-ben püspökké szentelte. Konstantinus (Cyrill) még azévben, visszautazása előtt meghalt. Erre a pápa Methodiost tette meg szirmiumi érsekké és felhatalmazta őt, hogy a régi Pannónia tájain járván, a misét (az evangélium és szent­lecke kivételével) szláv nyelven mondhassa. Mindezt „Rostislavo et Svjatopolco et Kozelo"-hoz cimzett levélben a három szláv tartomány­főnökkel is tudatta. 1 Methodios érsek térítő munkáját 870-ben Kocel tartományában kezdte meg. A nemzeti öntudat és vallásos érzés felkeltésére szolgáló szláv ritus használatával és prédikációival oly izgatólag hatott a tömegre, hogy a német papoknak a legtöbb helyről menekülniök kel­lett. Ez természetesen a papság körében óriási felháborodást keltett, de a mozgalom az uralkodóházat is közelről érintette. A bajor király jelenlétében a salzburgi érsek, a passaui, freisin­geni és többi püspökök részvételével zsinatot tartottak, amelyre Metho­diost is meghívták és tanai miatt kérdőre vonták. 0 hiába hivatkozott a pápai kiküldetésére: a személyes szabadságétól megfosztották és a működésében két évnél tovább visszatartották. Terjedelmes vádlevelet készítettek ellene, amelyben a bajorok és karántán szlávok megtérí­tése van leírva, ami a bajor-német papságnak az érdeme. A vádleve­let, amely nagy kultúrtörténeti beccsel bir, Adalvin salzburgi érsek 873-ban küldötte el Rómába VIII. János pápához. 2 A vallási mozgalom és függetlenségre való törekvés a császári házat fegyveres beavatkozásra késztette. Német Lajos azonban már nem volt képes azt leküzdeni, csapatai Rásztiszláv részéről vereséget szenvedtek. Ekkor olyasmi történt, ami a szomszédos nyitrai tartomány fejedelme Szvatopluk egyéniségére és jellemére örökre árnyat vet. Tilokban szövetkezett Német Lajos idősebb fiával, Karloman herceg­gel, és hogy a morvaszlávok fölött az egyeduralmat ő nyerhesse el, nagybátyját, Rásztiszlávot tőrbe csalta, elfogatta és a császáriak kezébe szolgáltatta. Azt megláncolva vitték Regensburgba, ahol a szemeit kitolták és őt kolostorba zárták. Ennek a híre csak olaj volt a tűzre, a forrongás tovább tartott, amit Kariomán újabb hadjárata sem tudott megszüntetni. Emiatt, nem is alaptalanul, Szvatoplukot is elfogták és Regensburgban őrizetbe vették, mert ott a császári udvarban meg­tudták, hogy őellenük titokban a csehekkel szövetkezett. Amikor a szlávság (szlovákok és csehek) Szvatopluk elfogatá­sáról értesült, az egész Moravia forradalom színhelyévé vált. A lázongó tömeg élére valami Sklagamár (Slavomér) nevű pap állt, aki rombo­1 Hummer Nándor: A szláv kereszténység hazánk területén a honfoglalás előtt. Bpesí, 1893. 22. 1. 2 Conv. Bag et Carant. MHK, 301—313. 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom