Esztergom Évlapjai 1938
Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja
Esztergom vidékének honfoglaláskori múltja. 101 érezünk, ha nem is olyan naivan, mint a XII. század emberei. De azért most már minden szavának nem hiszünk, sőt elbeszélése kilenctized részének többé nem hihetünk, munkáját a honfoglalás történetének többé el nem fogadhatjuk." 1 Pauler Gyula eme megállapításával szemben Hóman Bálint vette védelmébe Anonymust, aki szerinte nem krónikaírő, hanem valóságos történetíró volt, amit a munkájának címe „Gesta Hungarorum" is mutat. Mert ő az eseményeket nem időrendben feljegyezve, hanem tárgyi csoportosításban adja elő. írásaiból folyton kiütközik a faji öntudat és büszkeség, az ezektől irányított ítélet és Árpád vezér magasztalása, ami a mű értékét csak emeli. Hóman azt is bizonyítja, hogy Anonymus 1150 táján írt művének adatanyagát jelentékeny részben a Szent László-kori „Gesta Ungarorum"-ból vette, másrészét a nemzet előkelő családjainak hagyományaiból írta össze. Tévedésekbe azért sodródott, mert kellő adat hiányában a múltra vonatkozó tudását a saját korabeli viszonyokból visszakövetkeztetve egészítette ki. A művét csak úgy ítélhetjük meg tárgyilagosan, ha az ő korába helyezkedünk és írásait nem a mai kor követelményei szerint bíráljuk meg. Nem róhatjuk fel neki bűnül, hogy minden sorának hitelt nem adhatunk. Hanem inkább hálával és elismeréssel lehetünk iránta, hogy a honfoglalás írásaiból sok hitelt érdemlő részletet mentett meg a magyar történetírás számára. 2 Melich János egyetemi tanár nyelvtörténeti alapon foglalkozott Anonymussal. A munkájában található személy-, hely- és vízrajzi neveket vette alapos vizsgálat alá, ami által egy, a honfoglaláshoz közeikorú nyelvállapot (bolgár-szláv) megállapítására jutott. Ez alapon az első magyar történetíró elbeszélései is hitelt érdemlőbbekké válnak. 8 Bármennyire is méltányoljuk említett tudósainknak nemzeti érzésükből fakadó ama törekvésüket, hogy fejtegetéseikkel Anonymus történetírásának nagyobb hitelt adni iparkodnak, minket esztergomiakat nem hagyhat közömbösen ama tény, hogy a Névtelen királyi jegyző egy szóval sem említi fel az ország akkori fővárosát, Esztergomot. Pedig ha Anonymus csakugyan III. Béla király jegyzője volt, a Gestáját is Esztergomban írta- Ezen királyunk állandóan itt székelt, a város az Árpádkorban ő alatta érte el fénykorát, ő rendelte el a törvénykezés és hagyatéki eljárás írásbeliségét, ami az udvari kancelláriának az esztergomi várban való állandósításával járt. Az idejönni kényszerült ügyfeleken kívül állandó vendégei voltak Esztergomnak az ország főpapjai és főurai, a magyar ősnemzettségek leszármazottjai, akiket Anonymus már a király utazgatásai alkalmával saját kúriáikon is ismert és tőlük a nemzetségi származásukra, illetve családjaikra vonatkozó történeti adatokat beszerezhette. Anonymus nem szól Esztergom vidékének meghódításáról sem, annál kevésbbé az itt talált lakosságról. A szomszédos területeket érintve mindössze annyit említ, hogy Árpád vezér Zuárdot és Kadu1 Pauler Gyula: A magyar nemzet története Szent Istvánig. Bp, 1900. 197— 236. 1. 2 Dr. Hóman Bálint: A Szent Lászlókori Gesta Ungarorum. Bpest, 1925. 8 Dr. Melich János: A honfoglaláskori Magyarország. Budapest. 1925 29. Kiadta a Magy. Tud. Akadémia.
