Esztergom Évlapjai 1938

Sinka Ferenc Pál: Esztergom vidékének honfoglaláskori multja

106 Esztergom vidékének honfoglaláskor múltja. Irta : Sinka Ferenc Pál. Szent István megdicsőülésének kilencszázéves jubileuma alkalmából szülőhelyének, Esztergomnak kegyeletét a Várhegyen napfényre került és régi alakjába visszahelyezett Árpádkori királyi palota és a Szenttamás oldalában elhelyezett koronázási emlékmű vannak hivatva megőrizni. Hasonló jubileumi emlékeket Székesfehérváron és az országban máshol is állítottak. A jubiláris év legmaradandóbb becsű emlékei azonban azok a történelmi munkák és tanulmányok, amelyekből Szent István király életét, működését és korát eleddig nem ismert teljességgel megírva olvashatjuk. Az esztergomi várban székelt Géza fejedelemről is eleget írtak. De a honfoglaláskori Esztergomról alig találunk bennök valamit. Jelen tanulmány célja a honfoglalást megelőző morva-szláv uralomnak és Esztergom vidéke régmúltjának ismertetése. I. Hazai krónikáink és a honfoglalás. A népvándorlás kora után Európában történt kisebb államalakulásokról saját népi feljegyzéseket egy nemzetnél sem találunk. A magyarok honfoglalásáról sincs egykorú hazai írott forrásunk. Arról töredékeket csak a hegedősök énekei és az egyes nemzetségek családi hagyományai őrizték meg az utókornak, amelyeket, jó későn, kétháromszáz év múlva dolgoztak fel a krónikások. Regős-ének és hagyomány azonban kevés történeti beccsel birnak. A magyarok honfoglalásáról hitelesebb adatokat inkább csak az egykorú külföldi krónikákban találunk. Hazai krónikáink között időrendben is az első, Béla király névtelen jegyzőjének, Anonymusnak a munkája (1200 körül); a második Kézai Simon mester Krónikája (1282—1285). Ezeknél összefoglalóbban adja a honfoglalás eseményeit Kálti Márk krónikája a „Bécsi Képes Krónika" (1358). Célunknak megfelelően e három legrégibb hazai krónikánkat vizsgáljuk és keressük meg bennük mindazt, amiből Esztergom vidékének honfoglaláskori — eddig ismeretlen — múltjára vonatkoztathatunk.