Esztergom Évlapjai 1938
Dr. Balogh Albin: Esztergom Szent István korában
58 Dr. Balogh Albiri jegyzőnek, hogy a rendelkezést írja föl és a királyi pecséttel erősítse meg. Ez az egy adat is élénken igazolja az épület jelentőségét, mely később városháza lett és a városnak valósággal középpontja. Az esztergomi város alaprajza igazi magyar településre mutat. Van benne egy nagy térség, mellette az ispáni lak, a téren kérésziül megy a főutca, ebben az esetben a Lőrinc-kaputól a Szent Pál kapujáig haladó későbbi Lőrinc-utca (ma Bottyán János- és Jókai-utca). A tér és az út mentén elszórtan helyezkedtek el (a későbbi adásvétel, vagy adománylevelekből következtetve) a szolganépek házikói. Idők multán közéjük telepednek a vendégek, mint szabadok, akikből a XII. század végére a vicus Latinorum, a latinok, helyesebben a vallonok telepe, majd szabad királyi városa alakul ki. Mikor jöttek be ezek a vallonok; ismeretlen előttünk, de hogy a vallonokkal már Szent István korában megvoltak az összeköttetéseink, közismert dolog. Mindenesetre kétségtelen, hogy a magyar lakosság mellett ők voltak itt az első és legszámosabb települők. Iparral, kereskedelemmel foglalkoztak és nevezetesen nagyon híres volt az esztergomi halpiac, itt a Kisduna partján. Mint kuriózumot említjük meg csak, hogy a legjobb esztergomvidéki, egyáltalán dunai hal, a tok, latinul sturio, a francia nyelvben esturgeon alakot nyert, ami veszedelmes hasonlóságot mutat Esztergom nevéhez. Anélkül már most, hogy messzebbmenő következtetésekbe bocsátkoznánk, csak annyit állapítunk meg, hogy a Szenye palotája néven ismert épület körül királyi népekből, szolgafélékből és vendégekből alakult ki az a település, mely létét ismét csak a Szentkirálynak köszönheti, mert e helyen római település nyomai, melyek pedig a várhegyen és a város határában több helyen pontosan kimutathatók, a királyi város területén sehol sem voltak megállapíthatók. A Szentkirály adott nevet annak az ősi településnek is, mely Abony néven a Kisduna kezdeténél Szent István kora előtt már fönnállott, de jelentőségre csak akkor emelkedett, mikor a Szentkirályról nevezett johannita kolostor létesült és mint országosan ismert hiteles hely Szentkirály névre változtatta a régi hun-avar település nevét. A mostani vasútállomás és vasúti sinhálózat Árpád-kori templom és temető fölé épült. A temető és templom Kovácsi községhez tartozott, mely villa fabrorum, villa monetariorum, magyarul Kovácsi néven a királyi pénzverők községe volt. A Szentkirály idejében ez a község is kétségtelenül fönnállott. Arra azonban semmi alap nincs, hogy keletkezését régebbi időkre tegyük, úgyhogy a Kovácsi községet is a Szentkirály alapításának kell véleményeznünk. Igazolja ezt többek között az a sírlelet, mely egy kis lány nyakán I. Endre dénárját produkálta, de más sírok ékszertípusai még jobban megerősítik, ha nem is volna bizonyíték maga a magyar pénzverés, mely ismét a Szentkirály egyik nagyjelentőségű alkotása, Esztergom egyik fontos történelmi értéke. Amit eddig láttunk Esztergomban, majdnem kivétel nélkül a Szentkirályra megy vissza : az ő alkotásai adnak nevet, adnak életet annak a földnek, mely nagy, szunnyadó energiákkal megáldva az ő idejéig jelentőség nélkül maradt. Esztergom neve, Esztergom települése, Esztergom országos jelentősége mind a Szentkirály emlékét őrzi, az ő iránta való hálára kötelez. De a Szentkirály mellett nem szabad
