Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

Szent István 'király születéshelye. 35 kettős tórusó attikai oszloplábazatain saroklevél nincs, addig a Simorkápolnában és a fölötte levő szobában, valamint a kápolnában egyetlen lábazaton sem hiányzik. Tehát a torony előbb elkészült, mint a függelékei, ami egészen természetes. Továbbá a Simor-kápolnában a lábazatok sarokdísze még durván faragott, s inkább pálca-, mint levélidom. Viszont a fölötte álló szobában, a sekrestyében és a kápolnában már finoman a tórusra simuló sarokleveleket találunk. Nagy korkülönbséget azonban nem enged az épület egységes szerkezete. Föltűnő már a jellegkülönbség a kápolna bimbófejes oszlopain, bordás élein és gyakran alkalmazott tompa csúcsívein. Sőt a kápolnában is fiatalabb a szentély, amelynek bordaprofiljai már nem hengeresek, hanem kissé élezettek. Az esztergomi vár nyugatról. Határozottan román ugyan még az egész kápolna is, de a gót stílushoz vezető szerkezeti elemek már sűrűn nyernek alkalmazást. A francia hatáson kívül a mellékkápolnakapuk felső záróíveinek cikkcakk vonalán normannhatás is észlelhető III. Béla alatt mindkét hatás megmagyarázható. A király mindkét felesége francia volt, de a második, mint a yorki herceg özvegye, közvetlenül Angliából jön Magyarországba. A XII. század második felében az új palotát nem építhette más, mint III. Béla. Imre király 1198-ban kelt oklevele szerint a palota még nem kész. Tehát apja, III. Béla kezdte. A középkori esztergomi székesegyházat restaurálta és előcsarnokkal bővítette III. Béla alatt Jób érsek. Az előcsarnokból a hajóba vezető díszkapu ívmezején III. Béla és Jób érsek képe is látható. A képekhez adott magyarázó szöveg Jóbnak tulajdonítja a Basilica, III. Bélának a Castrum építését. Azonkívül a templom és a vártorony díszkapuja annyira rokon, hogy mindkettő valószínűleg ugyanannak a mesternek a műve. 1*