Esztergom Évlapjai 1938

Dr. Lepold Antal: Szent István király születéshelye

36 Lepold Antal Mivel a vár újjáépítése kétségtelenül a toronynál kezdődött, legutoljára a kápolna maradt. Ha valami nem volt kész Imre idejében, ugy az a kápolna volt, amely a díszes kivitel miatt is lassan készülhetett. Tehát csak II. Endre alatt nyerhetett befejezést, amit bizonyít a kápolna szentélyfalának aljára festett címeroroszlánok elhelyezése. Két-két oroszlán háromszor egymással szembefut, míg a hetedik oroszlán egyedül marad, magasra emelt fejét visszafelé fordítva. Egészen úgy, mint II. Endre pecsétjén. III. Béla már alaposan ismeri az erődítményszerű várpalota építésmódját. A torony földszintjét 7 m magasságban eltömi földdel és csak az emeleten nyit ablakokat. Azért a Szent István-féle alapfalak mélyen a föld alá kerültek; az egész új épület és a kápolna nívóját pedig jelentékenyen megemelni kellett. Egyetlen földszintes szobát hagyott nyitva III. Béla, de az is három méterrel magasabban fekszik a külső szintnél, s egyik falával az udvarra nézett, ahonnan megvilágítható volt. Egyébként nyugatra a földszintes szobától annyira meredek lejtésű a hegyoldal, hogy ablakok nyitása ott nem látszott veszélyesnek. A királyi palota egyéb helyein is találtak az ásatások a nyugati várfal mentén magas földszinten ablakokat, de mindig csak vékony réseket. Fölöttük az első és második emelet ablakai már tágasak s többször kiépített erkélyekről nyílnak. III. Béla megújította a várfalakat is, de a nagy kiterjedésű palotának aránylag kis részét, csak a szorosan vett királyi lakosztályt építtette újra. Egyéb részek költséges restaurálásra vártak. Ugyanazért vonakodtak az érsekek Imre és II. Endre kezéből a királyi palotát elfogadni. Miután azonban az északi várrészből a védelmet kereső városi polgárok miatt ki kellett költözniök, IV. Béla adománya folytán a királyi palotába vonultak ugyan, de azt továbbra is királyinak nevezték és a magyar királyok esztergomi tartózkodása idejére királyi szállásul fenntartották. Mikor a király Esztergomban megszállt, az érsekek a vár északi részén fekvő régi palotájukba költöztek, amelyet éppen azért el nem hanyagoltak, hanem még folyton bővítettek is. Magának a királyi palotának teljes alaprajzához ma már elegendő adatunk nincs, mert a mostani székesegyház építése kapcsán a várhegy képe megváltozott és sok régi épületnek, a királyi palota egy 40 m szárnyának az alapfala is elpusztult. Annyit azonban sikerült még megállapítani', hogy a tizenegy lakószobás vártornyon kívül észak felé 25 m hosszúságban közvetlenül csatlakozó részben legalább tíz, a 60 m nyugati emeletes dupla traktuson a 38 m hosszú és 8 m széles nagytermen és a pincehelyiségeken kívül legalább harminc terem és szoba, a nyugati szárny északi végén kelet felé hajló 40 m hosszú kettős szárnyon legalább tizenhat, a 40 m hosszú keleti szárnyon pedig két terem és hat szoba, tehát összesen 76 lakóhelyiség volt. Pedig azonfölül úgy a vár belsejében, mint a váron kívül sok épület tartozott még a palotához, amelyekről tudunk, de már alapfalaikat sem találjuk. Legkiemelkedőbb része a palotának a déli sziklán épült vártotorony, a külső szintből 20 m magasságra menő falakkal. Egyéb részei általában egyemeletesek. Csak az udvari kápolna nyugati frontjával szemben nem építettek emeletre, hogy a kápolna Víziváros felől látható legyen. A kettős traktusú hosszú nyugati szárny magasföldszintje