Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.
68 Dr. Lepold Antal Széchy Dénes a székesegyházat restaurálta (1435.) s valószínűleg a káptalani tanácsteremmel bővítette. Kanizsay János ügyszólván újraépíti a szent István protomartir kápolnáját és megalapítja a Szent István társaskáptalant. (1396.) Dolgoztatott a várfalakon is. A székesegyház északi oldalán Mária-kápolnát építtetett. Vaskuti Demeter bibornok a székesegyház déli oldalán a szentséges kápolnát építi 1385-ben. Telegdi Csanád nagyszabású építkezéseiről a Chronica Hungarorum Acephala részletesen beszámol 1 „Szent Adalbert vértanúról nevezett székesegyházának alapostól ledöntött és lerombolt szentélyét faragott és csiszolt kövekből, csodás díszű oszlopokkal, erős lábazatokkal és gyönyörűen kiképzett gerendákkal, nagyszerű boltozattal az építőművészet legjobb tudása szerint fölépítette, s azután üveges ablakokkal és kívül erődítményekkel ellátva befejezte. A templomot aranyozott csóktáblákkal, kelyhekkel, ékszerekkel és használati tárgyakkal fölszerelte s minden elődjénél gazdagabban és kiválóbb tárgyakkal ellátta. A vár falait és tornyait, amelyek régiségük és az elődök hanyagsága miatt már romlásnak indultak, egészen helyreállította, a lerombolt tornyokat újra építtette, befedte és mindent igyekezett a legjobb karba hozni. Sőt a vár erősségének fokozására több új, magas és erős tornyot emeltetett. Különösen a vár gyöngébb oldalán akkora bástyát épített, hogy a többi tornyok közt kivált. Ezt lapos tetővel fedte és csatlakozó falakkal erősítette úgy, hogy gyönyörűség volt nézni. S bár a vár maga bevehetetlenül erős volt az említett sok torony miatt, mégis újabb és szilárd fallal még jobban megerősítette, mert a Dunáig terjedő részeket e fallal hozzákapcsolta és körülsáncolta. A régóta elhanyagolt és lakhatatlan érseki palotát is alaposan restaurálta, a palota oldalán álló két kápolnát elragadóan szépekké tette. A várhoz csatlakozó várost hatalmasan megerősítette, szilárd falakkal és tornyokkal körülövezte. Német városnak nevezte. Ebben a városban több templomot épített és azokat a szükségesekkel bőkezően ellátta." Ha a krónika túlzó magasztalásait a kellő mértékre szállítjuk is le, még akkor is meg kell állapítanunk, hogy a várnak fölépítője abban az alakban, amint későbbi jelentéktelenebb változtatásokkal századokon keresztül azután állott, tulajdonképen Telegdi Csanád. Az ő új munkája a vizivárost körülölelő szilárd fal, valamint a fölvonóhíd és mellette a hatalmas kerek torony és annak összekötő falai. Az érseki palota alatt a két végén álló két kápolna után Ítélve, a déli toronytól és a mellette álló királyi kápolnától egészen a Szent István vértanú kápolnájáig terjedő épületkomplexumot kell érteni. A két kápolnát semmiesetre sem ő építette, de a királyi kápolnát kifestette, a Szent István vértanú kápolnát pedig gótikusán restaurálta. Lodomér érsek 1284-ben 2 a vár királyi részét még „in promontorio arcis Strigoniensis" fekvőnek nevezi. Tehát az ő idejében a szikla, amelyen déli-északi irányban fut a királyi palota, még nem 1 Knauz—Dedek: Monumente Eccl. Strigon. III. k. XX 1. 2 Knauz : Monumenta Eccl. Strigon. II. 185.
