Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

Az esztergomi vár története. 69 volt összekötve a keleti horpadást elzáró fallal és bástyákkal, s igy kiugró hegyfokként hatott. A hegyfokon volt a királyi várkápolna, amelyet Lodomér Szent Vid bazilikának nevez. Az Árpádok idejéből IV. Béla három oklevélben beszél az esztergomi várról. 1239 szept. 29-én Róbert érseknek, illetve az érsekségnek megengedi, hogy a saját területén a vár alatt érseki várost létesíthessen a Kisdunába folyó egyik melegforrástól az érseki Veprech toronyig.

1 Az érsekek tehát a malom és a vízvezeték védelmére szükséges tornyot már IV. Béla előtt megépítették. Egyéb erődítmény akkor a Duna mentén még nem lehetett, mert a város létesítésére csak most kap az érsek engedélyt. Róbert és Mátyás nem erősítették meg a várost. Vancha István azonban bizonyosan csinált már a várost körülrülölelő erősséget a Veprech toronytól a fürdőbástyáig. De a Vanchaféle kerítést Telegdi Csanád építtette ki szilárd fallá és bástyákká. IV. Béla 1249. március 15-én kelt oklevelében 2 elmondja, hogy Esztergom királyi városnak a tatárdúlás után megmaradt lakosságát a falakkal körülvett várba telepítette. Mivel pedig az érseknek és embereinek sok helyre van szükségük, a királyi palotát összes házaival és tartozékaival az érseknek adományozza. A királyi palota tartozékait (melléképületeit) nagyon régieknek és rongáltaknak mondja. A polgárok lakást vehetnek a székesegyház szentélyétől kezdve az érseki palotáig terjedő részben, de a várfalak és tornyok, a monostor vagy káptalanház és akörül levő kis temetőhely a székesegyházé maradnak. A Szent István vértanú-kápolna, amely eddig az érsek házikápolnája volt, a polgárok rendelkezésére áll, mint plébániatemplom. 1256. dec. 17-én

3 IV. Béla visszavonja előbbi rendelkezését. A polgárokat visszaengedi a régi sz. kir. város helyére s az egész várat a prímásnak adja, amint már atyja II. András is adományozta. A két utóbbi oklevélből kitűnik, hogy a vár már falakkal és tornyokkal volt körülvéve. Az érseki vár fala közvetlenül a székesegyház szentélyéhez kapcsolódott s a hegy északi peremén haladva viszszatért a dunai fronton az érseki palotáig, amely a székesegyház nyugati frontja előtt állott. Ennek a palotának végén kezdődött a királyi palota és a dunai vonalban dél felé haladt egy meztelen szikla fölé. Elfoglalta a palota a vár egész déli felét s maga a palota oldalfala volt egyúttal a várfal. Hogy a királyi palota a székesegyháztól délre az egész fél vársíkot betöltötte, kitűnik az 1256. évi oklevél ama záradékából, hogy a prímás ezentúl nemcsak az egész északi felet birtokolja, hanem köröskörül az egész várat, s a királyok régi tulajdonjoguk címén a vár felére többé igényt nem támaszthatnak. A várhegy teteje nem volt egyszintű plató, hanem hullámos. Magas csúcson állt a székesegyház, a Szent István protomartir kápolna s annak folytatásaként nyugati irányban a monasterium Sancti Adalberti, amelynek vége a Duna felé már erősen lejtett s a nyugati 1 Knauz : i. m. I. 328. 2 Knnuz: i. m. I. 375. !. 8 Knauz: i. m. I. 439-441.