Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

70 Dr. Lepold Antal lejtőn a várfal mellett állt az érseki palota. Ennek a várkút felé menő oldalszárnyát, valamint a Szent István kápolna társaskáptalanának a kápolna északi falától észak felé menő házát csak később építhették. Az előbbit talán csak Bakócz építette loggiás erkéllyel a kút felé, az utóbbit pedig Kanizsai János. Ezeknek IV. Béla koránál későbbi építményeknek kelleti lenniök, mert különben a polgárok számára nem maradt volna hely a várban. A királyi palota terén legmagasabb volt a déli sziklafok, valamint a székesegyház déli oldalán még szabadon maradt magas hegykúp. A királyi palota építésekor csak a déli sziklacsúcson alapozhattak sziklára, míg a hegyfoktól a dunai fronton az érseki palotáig, valamint ugyanonnan a székesegyház szentélyéig már földbe alapoztak, sőt helyenkint a mélyebb részeken föltölteni kellett a terepet. Keleti irányban a sziklától, vagyis a későbbi fölvonóhíd felé is terjedhetett a palota, bár ott erősen lejtett a hegy. Mostani magasabb szintjét a nagy falköz akkor nyerte, amikor a fölvonóhíd a vele kapcsolatos várfalrendszerrel már elkészült és a falközök földdel eltömettek. Az emiitett terepviszonyok miatt nyerte a királyi palota hosszú és a déli végen feltűnően szűk alakját, amely csak a templomtér mellett szélesedhetett ki. Eddigi föltárásáink tanúsága szerint a palota a dunai fronton átlag 10 m. széles szobasorban 170 m. hosszú volt. E traktus mellé építette Vitéz János 50 m. hosszúságban 8 m. szélességben nyugat felé a loggiás folyosót. Ahol a folyosó északon végződik, a palota már az Árpádok korában derékszögben keleti irányban fordult s a székesegyházzal parallel vonult vagy 30 m. hosszúságban, négy-négy szobával a földszinten és az emeleten. A déli végen a palota egy szoba szélességben indul, majd két szoba széles lesz s azután a kápolnánál két szárnyra oszlik, kis udvart hagyva a két szárny közt. Délről a kápolnáig kétemelet volt, egy földszinti, négy elsőemeleti és négy másodikemeleti szobával. Ez a rész volt a király lakása. Innen északi irányba haladva a szűk udvartól balra a dunai fronton földszintes, szűk és aránylag alacsony folyosó, majd két földszintes szoba következik, azután végig emeletessé lesz a dunai traktus. A másik, azaz a keleti szárny a szűk udvartól jobbra félemeleti magasságban a kápolnával kezdődik, s azután dupla traktusban folytatódik. A belső traktus két boltozatos földszinti helyiség, a külső traktus jóval hosszabb és emeletes. Először a kápolna mellett hatalmas terem, azután egy harántfolyosó és utána még három szoba. Ennek az emeletes külső traktusnak északi végétől a magas és vastag várfal a székesegyház szentélye felé futott, Másik keskenyebb és alacsonyabb fal pedig a palota nagy udvarát kerítette be azáltal, hogy a székesegyházzal parallel nyugat-keleti szárny végéhez ment. A szűkebb belső udvart a külső nagy udvartól elzárta két földszinti szoba szélességben egy harántszárny. Egyik szobából a nagy udvarra félköríves nagy kapu nyílott, amelyen lóháton is be lehetett menni. A földszintes helyiségek közül csak három volt oromtetővel fedve, a többinek lapos teteje terraszul szolgált. Erről a terraszról lépcső vezetett a kápolna kapuja előtti alacsony terraszra, másik lépcső a nagy udvarra, ajtó a dunai front emeleti szobáiba és ajtó a keleti