Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.
Az esztergomi vár története. 71 szárny emeletes harántfolyosójára. Viszont a keleti szárny földszinti harántfolyosójába a terraszról a nagy udvarba levezető lépcső alatt negyedíves kapu nyilt. A keleti szárny földszinti helyiségei istállók lehettek, amit a nyers tégla-padló igazol. Egy falazott négyszögletes mély verem a gabona tárolására szolgált. Később a XIV. századtól kezdve a fölvonóhíd nagy kerek bástyajának belsejében is tartottak gabonát. Két 50 m. hosszú és 8 m. széles pince volt a dunai épületszárny és a Vitéz János-féle folyosó alatt. Kisebb pincét találtunk a régi érseki palota alatt. Árpádkori víztartó-medence van a várkápolna mellett fekvő földszintes helyiség alatt. III. Béla király és Jób érsek idejében 1180. körül tűz pusztította várban. Ugy a székesegyház, mint a várpalota restaurálásra szorult. A székesegyházat nemcsak megjavították és beboltozták, hanem a nyugati végén előcsarnokkal is bővítették. A megújított templom új díszkapuján látható volt III. Béla és Jób érsek márványintarziás képe. Ugy a király, mint az érsek mondatszalagot tart a kezében. A király szalagjának fölírása „Castrum", az érseké „Basilica". 1 Vagyis a király megújította a várpalotát, az érsek pedig a bazilikát. Azonkívül Imre király 1198. évben kelt oklevelével bizonyos kikötések mellett az érsekségnek adományozza a királyi palotát, amely még nem egészen kész („donavimus domum regalem in castro Strigoniensi, que nondum fűit opere consummata.") 2 Bizonyos tehát, hogy III. Béla épített a várpalotán, sőt nem is fejezte be egészen a munkát. Régészeti kutatásaink eredményeként III. Bélának kell tulajdonítanunk a déli végen álló kétemeletes palotarészt és a kápolnát. Ugy az építészeti, mint a festészeti román emlékek III. Béla korára vallanak. Esetleg a festő munka már a fiai alatt történhetett. III. Béla kétségtelenül már meglevő palotát alakított át, de gyökeresen, mert nem a régibb épületek alapfalain épített, hanem szélesebben alapoztatott. Dél felé az utolsó szoba alatt sziklára alapozott keskenyebb épület falait tártuk föl, amelyek azonban szintén középkoriak és nem rómaiak, A régibb épület alaprajzát eddig nem sikerült megcsinálni. III. Béla koránál régibb alapfalak másutt is jelentkeznek. Valószínű, hogy a palota nagyjában már III. Béla idejében azt a kiterjedést mutatta, amelyben azt sikerült föltárni, mert III. és IV. Béla közt új építkezés nem történhetett. IV. Béla idejében pedig az idézett oklevelek szerint a királyi palota már az ásatások folyamán föltárt nagyságban állt. Mivel IV. Béla a szorosan vett királyi házon kívül a többi tartozéképületeket már nagyon régieknek és rongáltaknak mondja, a királyi palota építését Szent Istvánnak kell tulajdonítani. Szent István palotájának legdélibb részét a kápolnáig bezárólag III. Béla újjáépítette s munkáját Imre király befejezte. A többi rész helyreállítása már az érsekekre maradt. 1 Széless György kézirata a primási levéltárban 1761-ből és „Descriptio inscriptionum Eccl. Met. Strigoniensi cognominatae Szép templom." Strigonii. 1765. a Knauz i. m. 1. 156.
