Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

Az esztergomi vár története. 65 küldje el neki, s 1596. szeptember 18-án utasítja Pezziust, hogy menjen Medicihez az Esztergomban talált szobrokért.

1 Várdai Pál prímás a török veszedelem láttára minden jövedelmét Esztergom erősítésére fordította. 1529-ben sikerült neki a törököt jelképes feladás által távoltartani. 1530. óta Ferdinánd király akarta a várat a prímástól átvenni. Már 1530. január 6-án panaszkodik Várdai Szalaházy Tamás egri püspöknek, a kancellárnak, hogy a király őt meg akarja alázni és kezéből az esztergomi várat elvenni. Január 22-én ismét ír a kancellárnak; levelében kijelenti, hogy a várat nem adja, mert megesküdött az érsekség birtokainak védelmére. Február 6-án Ferdinánd utasítja a kancellárt, vegye rá Várdait a vár átadására, február 27-én pedig kétszínűséggel vádolja Várdait a kancellár előtt, mert hűségről beszél és a várat mégsem adja. 1530. októberében végre egyezség jött létre. Várdai Nyáry Ferenc és Gytzy Ferenc kapitányok alatt befogadja a királyi őrséget, amely az érseknek is hűséget eszküszik s megígéri, hogy a háborús veszedelem elmúltával kivonul a várból. 1531-ben az egyezség ellenére mégis négyszáz spanyol zsoldos jött a várba, mire Várdai kivonult. Augusztus 6-án már Drégelyből kérte a királyt, hogy neki is hagyjanak helyet Esztergomban. Ha birtokait visszakapja, szívesen fizet ő is az idegen zsoldosoknak. A Gritti-féle kemény ostromban a vár is megrongálódott. Még a császári zsoldosok is tovább rongálták. Fát hasogattak a díszes termekben. 1541. augusztus 16-án Várdai Esztergomból írja a királynak, hogy nincs pénze hozzámenni. Tizenegy hónapja tart egy sereg embert a király szolgálatában. „Azonkívül a vár megrongált falait hihetetlen összegekkel kellett helyreállítanom. Havonkint ezer magyar pengőnél többet adtam ki." 1542 május 11-én Semptéről írja a királynak, hogy pünkösdre Esztergomba megy. Dolgai után kell látnia. „Leginkább a várépületek és erődítmények miatt, mert távollétemben hanyagul megy a munka." 1543-ban Ferdinánd helyeslőleg veszi tudomásul, hogy Várdai az alsó dunai torony mellett új erősséget akar építeni és segítséget igér hozzá neki. E levélből tudjuk, hogy Várdai Pál építtette a malomtorony körül a szélesebb bástyát. Ferdinánd király 1543. április 3-án értesíti a prímást, hogy tudomásul vette a Bornemissza Pál útján küldött üzenetét, vagyis a prímás panaszát, hogy az esztergomi várparancsnok az érseki palota legértékesebb része, a déli fehértorony tetejére ágyúkat állított, ami által annak a résznek teljes pusztulását idézi föl. Utasítani fogja kapitányát, hogy ha a pusztulás veszedelme tényleg fennáll, helyezze az ágyúkat máshová. Az Esztergomba küldött vármérnökök, Torniello és Vitelli tanácsára helyezte Lascano Márton az ágyúkat a déli torony (később Lipót-bástya) tetejére. Lent a mellvédnél az ágyúk alacsonyabban álltak volna a Szenttamás szintjénél. Azért javasolták a torony tetejének leszedesét és a legfelsőbb boltozat fölé az ágyúk elhelyezését. 1 Wien, Staatsarchiv. Hungarica. 5