Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

66 Dr. Lepold Antal Ferdinánd király 1543. április 6-án utasította is Lascanot a prímásnak tett Ígérete szerint.

1 Azonban az utasítás nem volt katekorikus. Lascanora bízza annak megítélését, vájjon az ágyúknak lehet-e jobb fölállítást adni. Az ágyúk a palota tetején maradtak s az ostrom elején a magas állásból kitűnő szolgálatot is tettek a Szenttamás-hegyen elhelyezett török ütegek leszerelésével. Azonban az ostrom további folyamán a fehéi torony megrongálódott. Legfelsőbb boltozata beszakadt. Tönkrement a királyi palota egyik legrégibb része. Várdai prímásnak 1530. és 1543. közt teljesített erődítési munkái nem tudták a katasztrófát megakadályozni. 1543. április 6-án a királyhoz írt levele szerint Várdai Pál még Esztergomban töltötte a húsvétot, s akkor is a várépítést szorgalmazta. Nem gondolta, hogy a magyar prímás utoljára végzi a fényes húsvéti szertartásokat az esztergomi régi székesegyházban, s háromszáz év fog eltelni, míg majd egy késő utódja új székesegyházban tartja majd az első húsvétot (1857) Esztergomban. Martinus Stella leveléből

2 tudjuk, hogy Várdai az ostrom előtt a várfalak mentén még sáncárkot is ásatott, mert említi, hogy a törökök az ostrom folyamán az árkot több helyen eltömték s a falak törmelékei is helyenkint egészen betöltötték az árkot. 1595. után Pálffy az árkot kifalaztatta. Várdai előtt Szathmáry György építkezéseiről csak az ásatások alkalmával föltárt emlékekből tudunk. A várkápolna előtt elterülő terrasz renesszánsz korlátját, valamint a terraszról a kápolnakapu elé vezető lépcsőt ő csináltatta, mert a korláton címerét három példányban is megtaláltuk. A korlát anyagával azonos kő másutt is föllelhető. Bakócz Tamás a székfoglalása után a papsághoz intézett körlevelében

3 panaszkodik, hogy a várat, valamint a benne lévő épületeket igen rossz karban találta. A restaurálás nagy összegbe fog kerülni. Új bástyatornyot is akar építeni a székesegyház szentélyével szemben (ex oppositio sanctuarii). A szentély közvetlenül a várfalra támaszkodott, sőt azon kissé kinyúlt. Alig hihető, hogy a szentély mögé gondolta a tornyot. Bizonyosan a szentély oldalára gondolt, Lehet, hogy a szentélytől délre a felvonóhíd mellé a szögletes tornyot ő építette. A várfal, amelyhez a szögletes torony hozzáépült, még most is vörös kockás festést visel s így valószínűsíti, hogy a torony a renesszánsz korban épült. Bakócz érseksége első két évében a királyi palotában meghagyta a szerencsétlen Beatrix királynét, aki Mátyás halála óta Estei Hippolit vendége volt. Azért kénytelen volt a maga számára a középkori érseki kúriát a vár északi felében rendbehozatni. 1499. után, mikor Beatrix a várból kiköltözött, Bakócznak kell tulajdonítani azokat a renesszánsz virágkorából származó átalakításokat a királyi várban, amelyeket korábbi időre nem datálhatunk. Estei Hippolit számadáskönyvében a vár egyes helyein (Csókástorony, Verpezo1 A Vérdai Pálra vonatkozó levelezés a wieni Staatsarchivban a Hungarica osztályban található. 2 Schwandtner: Scriptores rerum Hungaricarum I. 609—615. 1. 3 Magyar Történelmi Tár XI. 131. 1.