Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.
Az esztergomi vár története. 55 ciustól 4000 forintot az esztergomi és visegrádi várak kijavítására és átalakítására. Lotharingiai Károly az érsekújvári ostrom megkezdése előtt személyesen átjött Párkányból Esztergomba s Marsiglivel megtanácskozta a szükséges munkákat, sőt Esztergom és Tát között terepfelvételeket is csináltatott, amelyeknek azután az augusztusi táti csatában nagy hasznát vette.' Hans Wolf von Carlovitz (1683. okt. — 1384. jun.) várparancsnok alatt anyaghiány miatt csak szerény munkálatok folytak. Mint Lotharingiai Károly 1684-ben megállapította, az 1683. évi ostromkor a vízivárosi falon a Szentgyörgymezőre nyíló kapunál és a fellegvár keleti oldalán lőtt rések, valamint az aknák be voltak már tömve s az árkon túl a cölöpsánc is meg volt újítva. Johann Esaiás von Bishofshausen báró őrnagy parancsnoksága alatt (1684. jun. — 1685. jun.) alig történt valami, mivel a parancsnok alig tudott annyi pénzt kapni, hogy katonáinak élelmezésére adott előlegei megtérültek volna. Csak 1685. juniusától kezdve, amikor a fővezér Bischofshausent Visegrádra helyezte át és Strasser Ferenc Joákim alezredest bízta meg a parancsnoksággal, indult meg Marsigli vezetésével a munka 1200 fogoly és gályarab munkába állításával. Nagyon sürgős volt a vár helyreállítása, mert Lotharingiai Károly biztosra vette, hogy amint ő Párkány mellől elvonul és megkezdi operációit Érsekújvárnál, a törökök Buda felől Esztergomot és Visegrádot megtámadják. Hogy juniustól julius végéig mit tudtak végezni, amikor a törökök Esztergomot már körülzárták, azt nem tudjuk részletesen. Valószínű, hogy a külső sáncokon dolgoztak. Az árokról és a sáncokról olvasunk csak a jelentésekben. Mivel az árok 1683-ban is már megvolt, azt csak javíthatták. A cölöpzetet azonban bizonyára gyökeresebben átalakították s már ekkor csináltak ravellineket, traverzeket, fegyverhelyeket. Igazolja ezt a Glaser Lajos által 29. szám alatt leírt olasz „Pianta di Gran" című alaprajz az esztergomi várról, amelyen az árkon túl futó sáncerődítmény akkori alakjában újnak mondatik. Nem biztos az alaprajz fölvételének kora. Azonban az bizonyosnak látszik, hogy 1685 előtt nem készülhetett, mivel az 1683. évi állapottal szemben nagy haladást mutat. Meglehet tehát, hogy az ismeretlen szerző rajza Marsigli munkáját örökíti meg, esetleg magának Marsiglinek műve, A falakon jelentős átalakulások nincsenek. Azonban a belső körfal keleti és északi oldala, valamint a déli vagy fehér-toronytól a budai kapu-rondelláig futó második fal földmellvédtöltéssel lett ellátva. A rajz ezeket a parapeteket is ujaknak mondja. Strasser alezredes a Marsigli által javított várat megvédte a törökök tizenegy napos ostroma ellen, bár a helyzet már nagyon veszélyes volt, mert a törökök úgy a vízivárosi kaput és a sokszögű török bástyát, valamint a fölvonóhídat bástyáival együtt már annyira megrongálták, hogy kőhalmok emelésével kellett védekezni. 1685. után Nicolao Candido 2 és Giovanni Domenico Jaciotto/ esetleg Martin Wilhelm de Jamaigne 4 hadimérnökök dolgozhattak 1 Sigism. Bischofshausen : Geschichte von Esztergom, 1683—86. kézirat 2 Glaser i. m. 242. sz. 8 U. o. 246. sz. 4 U. o. 91. sz.
