Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

56 Dr. Lepold Antal Esztergom várán. Candido nagymérvű átalakításokat tervez a belső körfalon, amelyek nem valósultak meg. Jaciotto csak alaprajzot készít a vár állapotáról, és azokról a támadó sáncokról, amelyeket Lotharingiai Károly 1683-ban a vár körül hányatott. Jamaigne-től csak egy perspektivikus rajzot ismerünk a várról, amelynek alig van topográfiai értéke. 1685. és 1706. közt a nagy szegénység miatt alig történt egyéb, mint a törökök által lőtt rések betöltése. A majdnem megszámlálhatatlan sok esztergomi várkép közt, amelyek az 1683. és 1685. évi ostromok kapcsán készültek, az említetteken kívül figyelmet érdemel a Giovanni Battista Chiarello „História degl' Avvenimenti" c. Velencében, 1688-ban Stefano Curti-nál megjelent művében a 92. oldalon közölt alaprajz, amely majdnem a legkisebb részletekig egyezik a karlsruhei levéltárban Glaser Lajos által talált névtelen alaprajzzal, amely esetleg Marsiglinek tulajdonítható. Ugyanez az alaprajz megjelent már 1685-ben egy alkalmi röpirat metszetén (alul a jobb sarokban Azelt sc.) „Eigentiiche Abbildung von der Belagerung Gran" cimen. A metszet az alaprajzon kívül adja a vár perspektivikus képét is északkeletről nézve. A távlati kép igen hű. Valamivel kisebb formában (39x30 cm) és a mellékábrákban kis eltérésekkel megjelent a metszet 1688-ban Happelius; „Thesaurus Exoticorum" c. művében Hamburgban, a II. k. 58. lapján is. Igen kitűnő azonkívül az Anthoni Ernst Burkhard von Birkenstein mérnöknek „Ertzherzogliche Handgriff des Zirkels" c. 1689-ben Augsburgban Jákob Koppmayer-nél megjelent művében a 86. lapon látható metszete az esztergomi várról. Távlati kép északkeletről. Részletekben eltér az 1685. évi röpirattól és Happelius képétől, de lényegében egyezik. Nincsen kizárva, hogy a kép Birkenstein mérnök eredeti rajza 1685-ből. Az említett rajzok és metszetek mellett Sandrart, Nyport és Lerch, Peeters, Bouttats, Altomonte, Wening, Rossi, Hallart, Waldmann, Coronini, Scala stb. 1683. és 1685. évi rajzai vártörténeti szempontból alig jönnek tekintetbe, mert a pompás csatajelenetek mellett Esztergomot csak mellékesen ábrázolják s sokszor inkább XVI. századi minták után, vagy tisztán képzeletből. Carlowitz és Bischofshausen várparancsnokok, valamint az élelmezési tisztek és várfelügyelők jelentéseiből tudjuk, hogy a törökök után a katonák elszállásolására alkalmas épületek egyáltalán nem maradtak. A törökök a legprimitívebb módon, rossz pajtákban tartották az embereket, Pénzhiány miatt 1683—1687-ig a mi részünkről sem épültek lakások. A katonák hihetetlenül sokat szenvedtek a fagytól és az éhségtől. Diepenthal ezredes mindent elkövetett, hogy Esztergomba szállásolt századait megmentse a pusztulástól, de csak 1685ben tudta elérni ezredének elhelyezését. A létszám 600-ról 200 alá sülyedt. Kollonits Lipót Széchenyi György primás adományával kórházat létesített 1685 tavaszán. A régi bazilika egy romját boltozták át kórházi célra. Az 1687. április 19-én várparancsnokká kinevezett gróf Erdődi Pálffy Miklós ezredes 5000 forintot és Széchenyi prímástól 500 akó bort kapott az 1685. évi ostrom rongálmányainak helyreállítására és