Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

54 Dr. Lepold Antal a végzett munkáról, valamint az általa szükségeseknek tartott új védőművekről. Ebből a jelentésből megtudjuk, hogy a vízivárosi várkapu fölött a hegyoldalon álló kisbástyánál induló és kelet, majd északi irányban a felvonóhíd és a száraz árok előtt egészen a dunai bástyáig futó sáncrendszer modern kiépítést nyert. Kívánatosnak tartja a parancsnok, hogy a várat az akkor elkészült sáncokon túl a Kisduna partjától a Nagyduna partjáig még egy sáncövvel vegyék körül. Ez az erődöv a Kisdunánál a mostani Pázmány-utca előtti parknál kezdődött s a Batthyány-, Scitovszky-utak vonalén, a prímási majoron keresztül húzódva ért volna a Nagyduna partjához. Mivel a szentgyörgymezei házak már akkor a mondott pontnál közelebb álltak a várhegyhez, több szentgyörgymezei házat ki kellett volna sajátítani. Mint a későbbi várrajzok mutatják, Schuhknecht nem kapott felhatalmazást a második nagy külső sáncvonal teljes kiépítésére. Egyes pontokon azonban megépítette azt. így a Kisdunaparttól Kisléváig s onnan a Szentgyörgyhegyen át a mostani északi kanonoksorig. Elmaradt a prímási major és a Molnár-sor táján. Bécs már nem fektetett súlyt az esztergomi várra. Pedig Mathei határozottan a második sáncvonaltól várta Esztergom várának használhatóságát. Enélkül hiábavaló kiadásnak minősíti az 1707. óta történt munkálatokat, amelyek a falakon történtek. Az 1706. évi harcok után, amelyek során Rákóczi Ferenc az esztergomi várat elfoglalta, Stahrenberg Guido gróf pedig visszafoglalta, N. Wyller császári kapitány és hadimérnök megbízást kap a rongálmányok helyreállítására és a szükséges módosítások keresztülvitelére. Wyller 1707. március 29-én adja be jelentését.

1 A Rákóczi által lőtt rések a vízivárosi falon a malombástya mellett, a felsővár falain, a Duna felől a gyalogjáró kapu mellett, kelet felől pedig a nagykapufeljárattól jobbra a két kis zwinger mellett meredtek. Wyller hosszas magyarázatba bocsátkozik és a kuruc támadás tanulságait levonva, ajánlja a Szenttamás-hegy két csúcsának, valamint a Szentgyörgy-hegy tetejének lemélyítését, a zwingerrendszer átalakítását, valamint a macskaút és a Lipót-bástya mellett lévő két alacsony bástyának megváltoztatását. Javaslatai közül csak a legutolsót fogadták el. A macskaút mellett fekvő alacsonyabb bástya, valamint a Lipótbástya előtt a szikla széléig szögletesen kiugró kis bástyaszerű falköz mostani alakját tehát Wyllernek kell tulajdonítani. Az esztergomi várnak azt az állapotát, amelyet a törökök végleges kivonulásakor, 1683-ban mutatott, a bécsi hadilevéltárban található 1683. évi rajz tünteti föl.

2 Soós Elemér e rajzot Wyllernek tulajdonítja. Bizonyos, hogy Marsigli Lajos is foglalkozott 1685. juniusától kezdve a vár javításával. Glaser Lajos „A karlsruhei gyűjtemények magyar vonatkozású térképanyaga" c. művében 413. szám alatt ismerteti Marsigli egy keresztmetszetét az esztergomi várról. De teljes fölvételt nem ismerünk, amelyet biztosan a nagy mesternek tulajdoníthatnánk. Marsigli számára Caprara tábornok szerzett Buonvisi nun1 Wien, Kriegsarcbiv, Kartensammlung. lnland C. V. Gran. No. 3. 3 U. o. lnland C. V. a Gran, No 1.