Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Lepold Antal: Az esztergomi vár története I.

Az esztergomi vár története. 53 sánc tetején cölöpök. Több helyen ravelinek, traverzek, redutok, fegyverhelyek, caponierek. Két fegyvertér falazott kazamatákkal volt ellátva. Negyedik erődítésként sánc indult a fürdő-bástyával fallal összekötött sokszögű nagy török bástyától a mostani várkertész [lakásáig, ahol a második póstakapu volt, s innen a kis török bástyáig. 1730-tól a Pázmány-utca előtt fekvő parktól is indult egy sáncvonal, mint ötödik öv a György-féle ház felé, ahol a harmadik póstakapu volt, s onnan a képezde felé a kanonoki házak előtt a szeminárium mellett lévő első kanonoki házig. Sáncvonal vonult a szentgyörgymezei nagy Duna mellett is a vasgyártól a Bercsényi-utcáig. Ez volt a párkányi híd hídfője. Ideiglenesen — ostromok alkalmával — fölhányt sáncokat találunk még a várhegytől távolabb eső vonalban is. Ezek azonban a támadók sáncai voltak és nem tartoztak a védőrendszerhez. A vízivárosi várfal eredetileg közvetlenül a nagy és kis Duna mellé épült. Idővel a fal mellé hordalékot iszapolt a víz. Kis köz támadt a fal és a viz közt, azért a víz szélén külön cölöpsor akadályozta a Dunáról a kiszállást. A malomtoronyból vízvezeték vitte a vizet a várba. Volt azonban a várnak mély kútja is, amely még sértetlenül megvan. Azonkívül három ciszternában gyűjtötték az esővizet. A felsővárban öt legénységi, két tiszti kaszárnya, egy parancsnoki és egy alparancsnoki lakás, kórház, raktárhelyiségek, három pince és tizenkilenc kazamata volt. Alagút vezetett a felvonóhíd körbástyája (Csókás vagy Telegdi bástya) mellett a harmadik erődvonalból a másodikba, vagyis a falközbe. Két alagút kötötte össze a Vízivárost is a felsővárral. Egyik az Úri-utcai Elek-házból indult, a másik a régi vármegyeház mellett nyílott s a felsővárba vezetett. Krey András előtt Wolff hadnagy, hadimérnök készített fölvételt a várról, s ezt 1749- október 16-án terjesztette be magyarázó jegyzetekkel együtt a haditanácsnál.

1 Wolff rajza bizonyítja, hogy 1749 és 1756 közt lényeges átalakítás a váron nem történt. 1738-ban De Bauff altábornagy meglátogatja Esztergom várát s ellenőrző szemléjéről jelentést tesz Bécsbe.

2 Megállapítja, hogy a felsővár keleti oldalán a száraz árok mögött a védgáterődítményt ugyan megjavították, a falakon újabb mellvédet is csináltak, azonban a vízivárosi falak igen rossz karban vannak. A várat elavultnak, katonai szempontból használhatatlannak tartja. Mégis szükséges a vízivárosi falon javításokat tenni s az őrséget több ágyúval és munícióval ellátni, hogy esetleges támadás esetén legalább azonnal áldozatul ne essék a vár. Az 1730. és 1731. években SchuhknechtMiksa

3 tábornok az esztergomi vár parancsnoka jelentést tett azokról a munkálatokról, amelyeket Mathei János mérnökkari százados 1729-ben végzett, s mellékeli a mérnök rajzait 1 Wien, Kriegsarhiv. Kartensammlung. Inland C. V. Gran No. 4 3 U. o. VII. k. 6. 3 U. o. Hofkriegsrath. Exp. 1730. Janer.