Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpédkori fő- és székváros. 33 II. András harmadszor is megnősülvén (a második neje, Courtenay Péter auxerrei-namuri grófnak leánya, Joles volt, aki 1233-ban halt meg) 1234-ben feleségül vette Este Áldobrandin, anconai őrgróf leányát, Beatrixot. Az esketést az anconai püspök, a koronázást Róbert esztergomi érsek végezte.

1 Az esküvő után Esztergomba jöttek, mert a király már a következő hónapban intézkedik az érsek tulajdonát képező Helemba és Szentmária szigeteken történt lopások ügyében.

2 Valószínűleg továbbra is itt tartózkodott Esztergomban, mert egy adatunk szerint az élete utolsó évében 1235-ben, az esztergomi káptalannak a helypénzszedési jogát ismeri el.

3 Azon év nyarán Jolánta nevű leányát 1. Jakab arragoniai királyhoz adta nőül, s még megérte, hogy Erzsébet leányát IX. Gergely pápa 1235. juliusában szentté avatta. Két hónap múlva, szeptember 21-én halt meg és a második neje mellé temették el az egresi cisztercitáknál. Az ország kormányzásának nehéz gondja fiára, IV. Bélára maradt, aki három hétre az atyja halála után újból megkoronáztatta magát.

4 Erélyes intézkedésekkel igyekezett az ország pénzügyeit rendbehozni és az atyja által elosztogatott királyi birtokokat is visszaszedte. Az ország érdekében hozott intézkedéseit oly céltudatosan folytatta, hogy már 1238-ban elmondhatta, hogy „az országot sikerült kellő állapotba helyeznie." 5 Rogerius jegyezte fel a tatárjárásról szóló emlékiratában, hogy IV. Béla király a nagyböjtöt rendesen Ó-Budán töltötte.

6 A királyi család azonban többnyire Esztergomban tartózkodott. A hat leánygyermeke után 1239-ben Esztergomban született fiának IV. Béla végtelenül megörült és nagy ünnepségek közepette tömérdek pénzt osztatott ki a nép között. Trónjának örökösét az első szent király emlékére István névre kereszteltette az aggkorban lévő Róbert esztergomi érsekkel, aki a keresztelés után öt napra meg is halt.

7 A királyi jövedelmeket IV. Béla uralkodása alatt is Esztergomba szállították és az itt lévő kincstárba szolgáltatták be. Erre mutat a királynak egy 1240-ben kelt oklevele, amelyben elrendelte, hogy az esztergomi kincstárból minden év Nagyboldogasszony ünnepén a cisztercitáknak 1 Knauz: Mon. 1. 302. 1. 2 Knauz : Mon. I. u. o. 3 Knauz : Mon. I. 310. 1. 4 Bonae memoriae rege Andrea, genitore istius Belae regis. mortis debitum persolvente, subito rex cum regni principibus et nobilibus venit Albam regiam civitatem, et ibi per manus Strigon, Archiepiscopi, prout moris est, regali diademate exstitit coronatus. (Rogerius: Carmen Mis. cap. 4.; Knauz: Mon. I. 312. 1.) 5 Fejér: Cod. Dipl. IV 1.105. 1. 6 Rogerius : Carmen Miserabile. (Cap. 40 ) 7 „Natus est Regi Hung. filius masculus, pro quo multae factae sunt supplicationes . . . et rex in maxima quantitate pecunias expendit et absque numero denarios seminavit et sparsit. Archiepiscopus autem Robertus Strigoniensis — puerum baptisavit, quem Stephanum nominavit, ob memóriám s. Stephani primi , . . qui Archiepiscopus senex et emeritus, peracta quindena, mortuus est ad coelestia regna translatus." (Katona: Hist. Crit. V. 862.; Knauz: Mon. I. 331. 1.) 3