Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

34 Dr. Sinka István száz ezüst márkát fizessenek ki.

1 A kancellária azonban már Ó-Budán volt. E miatt a fehérvári káptalan panasszal fordult a szentszékhez, mire IX. Gergely pápa 1240-ben a kancellárságot a fehérvári prépostsághoz kötött tisztségnek jelentette ki.

2 Ezen a király aztán úgy segített, hogy a következő évben megüresedett fehérvári préposti állásra Benedek budai prépostot és kancellárt választtatta meg a káptalan által.

3 Már e néhány adat is bizonyítja, hogy Buda mellett a régi királyi székhely Esztergom és a koronázó város Fehérvár jelentősége mindjobban háttérbe szorul. V. A királyi székhely Budára kerül. Esztergom fő- és székvárosi jellegét — mint említettük — csak a tatárjárásig tartotta meg. A királyi családnak a veszedelem elől más, védettebb helyre való menekülése és a város teljes pusztulása IV. Bélában új elhatározásokat érleltek meg. Az ország megújításának alapjait a meglévő városok megerősítésében és új várak építésében kereste. Ily célból az esztergomi várat teljesen az érseknek engedte át, magának pedig székhelyül Budát választotta. A pesti újhegyen (novus mons pestiensis) felépített új királyi székhely, Budavára, nemcsak a nevét, hanem jelentőségét is Óbuda városától, a régi Budvártól kapta, mely már a honfoglalás előtt is tekintélyes település volt, azóta pedig mindig kedves tartózkodási helye a magyar királyoknak. Óbuda (Budvár), a régi kelta Akink (acink = bővíz), a római Aquincum (Acincum) romjain épült fel és Buda nevét a későbbi szláv lakóitól kapta

4 (bud = viz). Az ott lévő bővizű patak minden itt letelepült nép előtt közismert volt és azt malmok hajtására, valamint más egyéb célokra is felhasználták. A római uralom megszűnése után hazánk területére benyomuló népek pusztításai nem voltak olyan méretűek, hogy azok a virágzó római kolóniákat és városokat teljesen megsemmisítették volna.'' A hazát kereső népeknek elsősorban a hódítás, nem pedig a pusztítás volt a főcéljuk. A honfoglaló magyarokról is azt írta Anonymus, hogy Attila városát (Óbudát), kimondhatatlan örömükre, harc nélkül foglalták el,

6 az akkor már többnyire szláv lakósoktól. Aquincum egy része tehát, a honfoglalás idejében, sőt a későbbi századokban is fennállhatott. Ansbert német krónikás még III. Béla korában is azt 1 Bela IV. „singulis annis in Assumptione B. Mariae, de Camera nostra apud Strigonium centum marchas argenti" pro expensis Capituli Generális Ordini Cisterciensi solvendas promittit." (Fejér: Cod. Dipl. IV., III. 551.; Knauz: Mon. 336. 1.) 2 Fejér: Cod. Dipl. IV. 1. 180. 1. 3 Knauz: Mon. I. 337. 1. 4 Dr. Erdélyi László : Művelődéstörténet, II. 155. 1. 5 Pleidell A.: A magyar várostörténet első fejezete. (Századok, 1934. LXV1II. évf. 4—6. szám, 166. és kk. 1.) 6 Anonymus: Gesta Ungarorum. cap. XLVI.