Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom
32 Dr. Sinka István let telkén állott és a rend megszűnése után házukat a János-lovagok vették át. 1 Biztosabb adatunk van a domonkosok esztergomi rendházáról és templomáról, melyekről Bors ispán feleségének 1231-ben tett végrendeletében van említés téve. Eszerint azok a Bors ispán házának tőszomszédságában állottak, 3 a városnak azon a táján, ahol ma az új elemi tiú- és leányiskolák épültek. 3 A ferencrendiek 1224 körül települtek le Esztergomban. A jelenlegi telkük közelében volt az első kezdetleges rendházuk, mely állandóbb jelleget csak IV. Béla korában nyert. 4 Bors ispán nejének végrendeletéből fogalmat szerezhetünk a II. András idejében Esztergomban lakott főurak életéről és gazdagságáról is. Bors ispánnak nemcsak hatalmas birtoka és gazdasága volt még Sopronmegyében is (Borsmonostor), hanem külön udvari papja, katonasága és szolganépe. A feleségének arany- és ezüstneműi, bársonyos és prémes ruhái, keleti szőnyegei, az akkori magyar főúri viselet és berendezkedés nagyúri voltára mutatnak, a nagyszámú szolganép alkalmazásából pedig az udvartartás és vendéglátás nagyságára következtethetünk. Palotájukat főurak, főpapok, sőt maga a király is felkeresték. Béla ifjabb király a ház úrnőjének egy födeles ezüst serleget adott emlékül. 5 II. András megosztotta uralmát fiával, Béla herceggel, akit III. Ince pápa hozzájárulásával még 1214-ben megkoronáztatott. Az ifjabb király (junior rex) önállóan is ad kiváltságokat az esztergomi egyháznak.'' A garamszentbenedeki apátság levelében, mint „Bela dei gratia Rex primogenitus regis Hungarie" van említve. Ezen oklevelet Pós (Pous) az udvarnokok, Csák (Chak) az étekfogók és Pósa (Pousa) a lovászok mestereinek jelenlétében adta ki, ami arra mutat, hogy neki is volt külön udvartartása. 7 András királyunk uralkodása alatt sokat utazott.és gyakran kereste fel királyságának jelentősebb városait. Budán adta ki 1230-ban az esztergomi káptalan számára egy levelét „Dátum Bude die dominico proximo ante Octavas omnium Sanctorum" keltezéssel. 8 Gyakran felkereste Fehérvárt, ahol „Apud Albam Civitatem" keltezéssel 0 adta ki okleveleit. Ellátogatott Sopronba is, ahol a pannonhalmi apát és a fehérvári kanonokok között hozott Ítéletet, a tizedek'szedése tárgyában. 1 0 Legtöbbet azonban mégis Esztergomban tartózkodott, hol az egyház népei fölötti bíráskodást is fenntartotta magának, és ennek gyakorlásától még a nádort is eltiltotta. 1 1 1 Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai. (Esztergom Évlapjai VII. [1934.] 29. 1.) 2 Knauz: Mon. I. 280. 1 3 Bors ispán palotája Esztergomban. Esztergom Évlapjai. IV. (1928.) évf. 48—49. 1. , 4 Dr. Eszterle József: A ferencesek első letelepedése Magyarországon. (Esztergom Évlapjai IV. évf. 17. 1.) 5 1. Bors ispán palotája Esztergomban. 8 Knauz: Mon. I. 265. 1. 7 Knauz: Mon. I. 271. 1. 8 Knauz: Mon. I. 272. 1. " Knauz: Mon. I. 302. I. 1 0 Knauz : Mon. I. u. o. 1 1 Knauz : Mon. I. 287. 1.
