Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom
Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 31 fel és fizették a sajkásokat is, a vám jövedelmén pedig — a megegyezés szerint — a jogot élvező esztergomi érsekkel osztoztak. Most a király a vámból oly módon juttatott a káptalannak is, hogy a Dunán átkelt kereskedők az árúkkal megrakott kocsijaikkal kötelesek voltak a városba hajtatni és itt is leróni a vámot. 1 Esztergom jelentősége mellett bizonyít az is, hogy a nemzet jogainak biztosítására 1222-ben kiadott aranybullának, a magyarság „magna charta"-jának hét eredeti példánya közül hármat Esztergomban őriztek : egyet az esztergomi János-lovagoknál, egyet a templomosoknál, egyet pedig a káptalannál. Az aranybulla első artikulusából is kitűnik, hogy királyaink nem voltak kötelesek állandóan Fehérvárott tartózkodni, csupán Nagyboldogasszony ünnepe hetében, Szent István napján, hacsak fontosabb ok, vagy betegség meg nem akadályozta őket. Ha a király még'Szent István ünnepén sem jelenhetne meg Fehérvárott, akkor a nádor köteles minden körülmények között ott megjelenni és törvénykezési napot tartani, amikor még a szolgasorban lévő ember is szabadon járulhat hozzá panaszával. 2 II. András 1233-ban orosz földről érkezett vissza Esztergomba, hogy a János-lovagok szentkirályi konventjében az egyházi jövedelmek biztosítását célzó beregi egyezményt írásba foglalják. A nagyfontosságú okmány kiállításánál jelen voltak a királyon kívül: Pecorasi Jakab praenestei bíboros püspök, IX. Gergely pápa követe, Róbert esztergomi érsek, Mihály mester fehérvári prépost, a váradi apát, az esztergomi, pozsegai és veszprémi prépostok, a sasvári és barsi főesperesek, a ferencrendiek tartományfőnöke, a domonkosrendiek főnöke, a János-lovagok mestere és végül a Lázár-lovagok mestere. 8 Jakab pápai követ továbbra is Esztergomban maradt, hogy 1234-ben Béla hercegtől, mint Horvát-Szlavon-ország kormányzójától is esküt vegyen ki, a beregi egyezményben foglaltak betartására. 4 Az aranybulla és a beregi egyezmény okleveleiben megemlítve látjuk az esztergomi János-lovagokat, a templáriusokat, a ferencrendiek és domonkosok főnökeit és a Lázár-lovagok mesterét. A Jánoslovagok és a Lázár-lovagok esztergomi letelepüléséről az előző fejezetben emlékeztünk meg. A templomosok rendháza valószínűleg a vár tövében, Vízivároson, a Bibliotheka átellenében lévő érseki épü1 „Tributum nostrum regale, in portu ville Kokath archiepiscopalis, a mercato-' ribus undique venientibus quod exigi sólet, perpetuato Comitatu Strigon. archiepiscopatui, . . . simul cum tributo fori civitatis Strigonii, . . . fratribus ecclesie beati Adalberti martiris, idest Capitulo, in perpetuum donavimus, ita tamen, quod omnes mercatores, a quibuscunque partibus venientes, in ipso portu debent transire et per civitatem Strigonii, iustum ibidem tribitum persolvant." (Knauz: Mon. I. 207. 1.) 2 Art. I. :„Ut annuatim in festő sancti Regis, nisi arduo negocio ingruente vei infirmitate fuerimus prohibiti, Albe teneamur solempnisare. — Et si nos interesse non poterimus, Palatínus procul dubio ibi erit pro nobis, ut vice nostra causas audiat, et omnes servientes, qui voluerint, libere illuc conveniant. (Knauz: Mon. 1. 233. 1.) 3 Knauz : Mon. I. 292-297. 1. 4 Knauz: Mon. 1. 301. 1.
