Esztergom Évlapjai 1936
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom
18 Dr. Sinka István és vásárvámból 30.000 márka. A német vendégek Erdélyben (Erdöel) évi 15.000 márkát fizettek, Szlavónia hercege pedig 10.000 márkát. A várispánságokból befolyó évi jövedelem 25.000 márka, azonfelül a hetvenkét várispán mindegyike egyszer ellátja a királyt, és mielőtt felkel az asztaltól, ad neki 100 márkát, némelyik pedig 1000-et, ez kitesz évi 10.000 márkát. A magyar király évi tiszta jövedelme tehát készpénzben elérte a 166.000 ezüst márkát. Ehhez járulnak még a a királynénak és a királyfiaknak kijáró nagy ajándékok ezüstben, posztóban, selyemben, lovakban. Ezenfelül a föld népe teljesen ellátja a királyt élelemmel. 1 A magyar követek méltán beszélhettek a francia udvarban Béla király nagy jövedelméről és gazdagságáról, mert ilyen nagy jövedelmük ezidőben, a bizánci császáron kívül, csupán a francia és az angol királynak volt. A magyar király gazdagsága tehát megengedte, hogy családja már olyan kényelemben élhessen, udvartartása pedig olyan fényűzéssel legyen berendezve, amilyent csak az akkori legnagyobb uralkodók engedhettek meg maguknak. De szükséges volt díszesebb udvartartás azért is, mert Béla királyhoz, a rokonsága révén, gyakran jöttek külföldi uralkodók és családtagjaik, fejedelmek követei, és gyakran fordultak meg a királyi udvarban főpapok, főurak, ispánok is. Az esztergomi királyi udvar Béla uralkodása alatt vált a politikai és társadalmi élet igazi középpontjává. Előző királyaink udvartartási szükségleteit és a szolgálattételt, mint tudjuk, a vár körül lakott különféle szabados osztályok és várnépek látták el. Ez nem csekély feladat lehetett, ha meggondoljuk, hogy, egy 1242-ből fennmaradt feljegyzés szerint, egy királyi lakomán 1 A fontos okmány szövege a következő: Ungarie dominium. Regni Ungarie fines et dominatus amplitúdó. In regno Bele regis Ungarie sünt he terre: Ungaria caput regni, Croacia, Dalmacia et Rama. In Ungaria sunt due sedes archiepiscopales. Strigoniensis et Colocensis. Strigoniensis habét de curia regis de moneta sex mille marcas et unum monetarium et est metropolita Ungarie. Colocensis sedem habét bachiensem et habét duo millia et quingentas marcas. Suffraganei domini Strigoniensis (így) sunt: episcopus Agriensis, habens tria millia marcarum ; episcopus Boacensis, habens septingintas (így) marcas; episcopus Quinqueecclesiensis, habens mille et quingentas marcas; episcopus Jeuriensis, habens mille marcas ; episcopus Vesprimiensis, habens mille septingentas marcas; episcopus Nitriensis, habens trecentas marcas. Suffraganei Colocensis sunt: episcopus Sunadensis vei a fluvi (így) preterlabente Morisensis, habens duo millia marcarum; episcopus Biarch, cuius sedes dicitur Orosiensis, habens mille marcas; episcopus Ultrasylvanus, habens duo millia marcarum ; episcopus Zagrabiensis super flumen Soa, habens mille quingentas marcas. In Dalmacia sunt duo archiepiscopatus : Jacerensis, habens quingentas marcas ; Espaletensis, habens quadringentas marcas, unde Espalensis (így). Qui simililer habent suffraganeos decem. Rex Ungarie de redditu monete sue habét sexaginta mille marcas per annum. Idem habét de sale suo sedecim mille marcas. Idem habét de pedagiis et passagiis et mercatis, seu foris, que omnia sua sunt, triginta millia marcarum. Idem habét de alienis hospitibus regis de Ultrasylvas quindecim millia marcarum. Idem habét de sua tercia parte de septvaginta duobus comitibus suis de redditu annuo vigintiquinque millia marcarum. Idem habét de duce Sclavonie per annum decem mille marcas. Unusquisque comitum septvaginta duorum semel in anno regem Ungarie procurat et antequam de mensa surgat, dona dat minus centum marcarum et aliquis eorum mille marcas. In quibus ad minus estimatur summa solius regis larga computacione decem millia marcarum. Et preter hec dona regine et filiorum regis magna in argento, in pannis sericis et equis. Et preter hec omnia populus terre regi facit victum plenarium. (Fejér: Cod. Dipl. II. 217-18. 1.; Forster Gyula: i. m. 139-140. 1)
