Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 9 is, akiknek Ítéletei ellen a királyhoz lehetett fellebbezni. Ez tette szükségessé, hogy a király útrakelve, időközönkint a várispánságokba ellátogasson. Az összes ispánoknak azonban kötelessége volt, hogy az uradalom termésének kétharmad részét, valamint a szabad telepesek beszedett földbérét minden évben. Szent Mihály napjáig a központba. Esztergomba szállítsák.

1 Itt az ispánok a fölöttük álló palotaispánnak (comes palatii, nadvorni span, nádorispán) számoltak el és csak a leszámolás utón kapták meg a jövedelemnek nekik kijáró egyharmad részét. Mar ezen intézkedés is mutatja, hogy Esztergom az ország fővárosa maradt, ahol a pénzügyi kormányzat szálai összefutottak, de itt maradt az udvartatás is, melynek vezetése a nádorispán feladata volt. A királyi udvartartáshoz nagy személyzet kellett. Ilyenek voltak az udvarnokok (udvornici), tárnokok vagy kamarások (tavarnici, camerarii, cubicularii), lovászok (agazones), az étekhordó asztalnokok (dapiferi), pohárnokok (bucharii), akikhez a mulatságokon és vadászatokon szereplő igriceket (ioculatores), vadászokat (venatores vagy v. bubalorum — bölényvadászok), solymárokat (falconarii) és ebeseket (caniferi, szlávosan pecér) is számithatjuk. Külön kell még felemlítenünk a várat (civitas) őrző várőröket (cives), akik a szolgálatukat felváltva végezték. A várnak (civitas, burg) ezen őrzőit (cives, burger) nevezték később polgároknak (purger, polgár).

2 Ilyen nagy számú személyzet és készültség annyira helyhez kötött volt, hogy azt máshová helyezni, az esztergomi vár körül létesült telepeket egyszerűen feloszlatni még akkor sem lett volna indokolt, ha időközben Fehérvár tényleg állandó királyi székhellyé vált volna is. Kálmán királynak a fentebb említett rendelete Esztergom fővárosi jellegét rendkívül fokozta. Az ország minden részéből összegyűlt ispánok a királyi uradalmak ügyeinek megbeszélésén kívül bizonyára szóba hozták a közigazgatási és törvénykezési ügyeket is, ami hoszszabb, mindenre kiterjedő tanácskozásokat igényelt és napokon át Esztergomban tartotta az itt megjelenteket. Ép úgy összejöttek az ország minden részéből a püspökök is, amidőn 1112-ben a nagy képzettségű Lőrinc esztergomi érsek elnöklete alatt Esztergomban egyházi zsinatot tartottak.

8 Az ispánok és a püspökök ilyféle közös gyűlésén hozhatták meg Szent László és Kálmán királyok a mindenre kiterjedő törvényeiket, amiként már Szent István király is, mint fentebb'említettük, Esztergomban hirdette ki (promulgavit) a dekrétumait, ami az időben csakis élőszóval, mások jelenlétében, vagyis gyűléseken történhetett. 1 „Singuli comites per quemcumque suorum voluerit denarios, qui per universas Hungáriáé partes colliguntur quantum super unoquoque centurionatu fuerit collectum, nominatim sub certo scribentes numero. Strígonium usque ad testűm sancti Michaelis mittant." (Decr. I. Col Reg. cap. LXXIX. — Závodszky Levente: A Szent István, Szent László és Kálmán korabeli törvények és zsinati határozatok forrásai. Bp. 1904. 193. 1.) 3 Erdélyi László : Magyar művelődéstörténet. II. 502. 1.) „Temporibus victoriosissimi Regis Colomanni . . . incipiunt capitula de synodali bus decretis domini Archiepiscopi Laurentii Slrigon. metropolitani et decem suffraganeo rum suorum." (Knauz : Mon. I. 75. 1.)