Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

10 Dr. Sinka István A hely- és gazdaságtörténeti adatokon kívül azonban több más történelmi adatunk van, melyek Esztergomnak Árpád-kori fővárosi jellege mellett bizonyítanak. Esztergom és Visegrád között, a Duna egyik merész kanyarulatánál, a folyam jobb partján fekszik Dömös, mely a honfoglalástól kezdve fejedelmi birtok volt és királyi ház várta itt nyaralásra a fejedelmi család tagjait. Ezen udvarház egyik termében érte I. Béla királyunkat 1063. őszén az a szerencsétlenség, hogy a széke összeroskadt alatta és súlyos zúzódásokat szenvedett. Az egyre súlyosbodó baj okozta Béla korai halálát is 1063. szeptember 1-én, midőn IV. Henrik támadását várva, betegen vitette magát a Rába és Rábca környékén táborozó sereghez.

1 Dömös később is kedvelt nyarald helye volt a királyainknak, a Pilis-hegység nagy erdőségei pedig, a legújabb időkig, az uralkodók vadászterületeiül szolgáltak. Mindebből arra is következtethetünk, hogy a nyaralóhelyhez közel eső királyi székhely, Esztergom, különösen télen volt állandóbb tartózkodási helyük az Árpádházi királyoknak. Esztergom közelében folytak le Salamon király és Gyésza herceg kibékülésére vezető tanácskozások is, amikor nyolc-nyolc főember és püspök kíséretében a város mellett fekvő szigeten (Helemba) 1073-ban összejöttek és itt sok szemrehányás és mentegetőzés után kibékültek egymással.

2 Helemba szigetén az esztergomi érseknek volt gyümölcsöse és nyaralója, ahová a későbbi királyok is szívesen és gyakran ellátogattak.

3 Szent László királynak Esztergomban való állandó tartózkodásáról nincs tudomásunk; de ő is többször fölkereshette a várost és átutazott rajta. így, amikor a német fejedelmek Rudolf sváb herceg személyében ellenjelöltet állítottak az olasz földön tartózkodó V. Henriknek, aki Salamonnak a pártfogója volt. László természetesen a sváb herceg pártjára állott, őt haddal is támogatta és 1079-ben, „télvíz idején, a dömösi kúriáját útba ejtve, kiindult, hogy a németeket pusztítsa." Sőt ugyanazon évben a herceg tizenhét éves leányát Adelhaidot is nőül vette. Salamont pedig utóbb „a gonoszságon rajta kapta" és a visegrádi várba záratta. „Esztergomon felül, a Duna balpartján" kereste fel László királyt 1090-ben Jaromir prágai püspök és kérte őt, hogy baráti segélyt nyújtson számára testvére, Wratiszláv cseh herceg ellen, aki az egyházmegyéjét ketté osztotta, őt pedig Prágából Olmützbe helyezte ót. A püspök a találkozásnál rosszul lett; László király őt hajóra ültette és az érsekhez, Esztergomba szállíttatta, ahol a püspök meg is halt.

4 1 Pauler Gyula: A magyar nemzet története az Árpád-házi királyok alatt. I. 112. 1. * „Post haec collectis exercitibus, nunciis frequenter missis, tandem Rex et Dux venerunt Strigonium, ibique ex condicto utrique eorum tantum cum octo hominibus inter Episcopos et principes navigaverunt in insulam civitati proximain ad colloquendum, ubi diu semet ipsos incusantes et excusantes, tandem, roborato foedere pacis, Geisa rediit in ducatum, Rex autem venit in Albam." (Marci Cronica : De gestis Hungarorum. Emich, Pest 1867. XLV. 1. [Toldy Ferenc-féle kiadás], Knauz : Mon. 1. 50. 1. és Thúróczy II. c. 52.) 3 II. Andrásnak 1234. jún. 18-án kelt levele. (Knauz : Mon. I. 202. V.'Jstván királynak egy 1270. július 26-án kelt okmánya itt lett aláirva. (Knauz : Mon. 1.576.1.) 4 Pauler Gyula: i. m. I. 145., 147. és 154. 1.