Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

6 Dr. Sinka István Az egész országot behálózó királyi gazdaságok és váruradalmak ügyeit Szent István Esztergomból intézte. Ide rendelte évenkint a várak ispánjait, hogy leszámoljanak a királyi birtokok jövedelméről. A közeli uradalmak termésének egyrészét is Esztergomba hordták és ide folytak be a vámok és sókamarák stb. jövedelmei. A királyi udvar ellátására szolgáltak az udvarházak (curtisok), melyek körül szolgafalvak létesültek, ahol az udvarnokok laktak. Ezek az udvarnokok a királyi házak körül lévő éléstárakat töltötték meg élelmiszerrel, főleg liszttel, gabonával, zabbal, sörrel, és csoportokban, hónaponkint felváltva, szolgálták az udvart.

1 Az udvarnokok eleinte a nádorispán hatalma alá tartoztak, aki az esztergomi várban, a királyi udvarban lakott és az egész udvartartást vezette. Megvoltak ezen udvarnoki telepek és gazdasági épületek Esztergomban is. Maga az egész település szétszórt városrészekből, falvakból (villa) állott, melyekben a vár szolgálatára rendelt udvarnokok és várnépek laktak, saját ispánjaik (comes) vagy biráik (villicus) vezetése alatt. Az esztergomi várhegy körül, a várost félkörben körülvevő Pilishegység nyúlványainak déli lejtőin telepedtek le a királyné szakácsai, tőlük keletre pedig a királyi pecérek laktak.

2 A vár szolgálatára rendelt földművelő és iparos várnépek telepei a várhegytől messzebbre is elhúzódtak. Ezek különféle szolgálatokat teljesítettek a várban, ők művelték a királyi birtokokat képező földeket, a termés egyrészét pedig a várbeliek fenntartására az éléstárakba szolgáltatták be. Külön falujuk volt Esztergomban a kovácsoknak és pénzverőknek (villa fabrorum, monetariorum) a Kovácsi helység, mely még a XVII. században is megvolt és csak a török uralom megszűnte után csatolták az újjászervezett városhoz. A fegyverkovácsok pénzveréshez is értettek és ők verték az esztergomi pénzverdében István király első ezüst dénárait. Kisebb telepekben laktak a különféle udvari szolgák. E telepeknek neveit nem ismerjük, többnyire valamelyik templom körül csoportosultak házaik.

3 (Esztergomban a Szent Lőrinc-templom körül volt ilyen udvarnoki telep.) Amikor a királyi udvartartás megszűnt Esztergomban, ezek a faluk a káptalan és az érsekség birtokába kerültek. Esztergomban keresték fel Szent Istvánt a külföldi fejedelmek és követek is, hogy az országukat érintő kérdéseket a magyar királlyal megtárgyalják. Boleszláv lengyel fejedelem a nála követségbe járt Asztrik apáttal jött el személyesen Magyarországra. Sikerre vezető tárgyalások után, Szent István az esztergomi székesegyházban kötött békét vele, majd nyolc napig tartó nagy ünnepséget rendezett tiszteletére, melyen húros hangszerek, dob és citera hangjai mellett táncoltak is.

4 Adatunk van arra is, hogy Szent István a tanácskozásokon hozott dekrétumokat, 1035-ben, Esztergomban, vagyis a székhelyén hirdette ki.

5 J Dr. Erdélyi László : Művelődéstörténet. II. 134. 1. 2 Dr. Balogh Albin : Adalékok az Árpádkori Esztergom helytörténetéhez. (Föld és ember. 1929. 21—30. 1.) 8 Dr. Balogh Albin : Idézett mű : u. o. i Knauz: Mon. I. 39. 1. 5 .Explicit decretum s. Stephani regis promulgatum Strigoniia. 1035," (Katona: Hist. Crit. I. 203., 239, 1., Knauz: Mon. I. 42. 1.)