Esztergom Évlapjai 1936

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Sinka István : Magyarország Árpádkori fő- és székvárosa Esztergom

Esztergom Árpád kori fö- és székváros. 7 István királynak és Gizlának több gyermeke született. Ezt maga a király is felemlíti egyik oklevelében,

1 de Hartvik püspök, Kézai és Thuróczi krónikások is írják. Gyermekeik azonban elhaltak, Hartvik is csak Imre hercegről tud bizonyosat.

2 Imre herceg 1007-ben született Esztergomban és nagybátyja II. (Szent) Henrik német császár tiszteletére Henriknek (Emrik, Emrich, Imrich) keresztelték. A nagy jövő előtt álló királyfi azonban, a hildesheimi évkönyvekben lévő feljegyzés szerint, vadászat közben, vadkan által ejtett sebeiben, 1031 szeptember 2-án meghalt. Testét, mint Thuróczi írja, az egyházi szertartás után Fehérvárra vitték, s a Nagyboldogasszony bazilikájában temették el.

3 Véleményünk szerint a vadászat a pilisi erdőben történhetett és Imre herceg Esztergomban halt meg. Szent István az utolsó éveiben a szegények segélyezésében találta vigaszát. A krónikák a „gyászmagyarokról" írva, neki tulajdonítják Esztergom határában a Szent Lázár szegényei számára épített ispotály alapítását is, bár az sokkal később épült. A szent király utolsó éveiben sokat betegeskedett, s 1038-ban, augusztus 15-én, amikor a Nagyboldogasszony napjának megünneplésére Fehérvárra készült utazni, útközben meghalt. Holttestét Fehérvárott temették el.

4 Az Árpád-kor elején, egészen III. Béla koráig alig beszélhetünk állandó esztergomi királyi udvartartásról. Az ország különböző részein fekvő királyi birtokok felkeresése, az itteni királyi bíráskodás és a dominiumokról való gondoskodás, de különösen a nagyobb ünnepeknek Fehérvárott történő megünneplése és az ottani törvénylátás nemcsak kívánatossá, hanem szükségessé is tette az állandó tartózkodási helyről való kimozdulást és elutazást. A fejezetben elmondottak mégis amellett szólnak, hogy a keresztény magyar királyság megalapítói, Gyésza és Szent István, Esztergomot tekintették királyi székhelyüknek. II. Esztergom volt az Árpád-kori főváros. Már a bevezetésben említettük, hogy Szent István Fehérvárat tette meg az ország „székes" városává, ahová átvitette a szentkoronát is. A „székes" Fehérvár nem volt azonban szorosan vett királyi székhely, hanem csak a királyok koronázási helye. Ezen célból épült ott a Boldogasszony bazilikája, melyben az új királyok felavatása, koronázása történt. A szertartáshoz hozzátartozott a Szent István sírjánál lévő királyavató szék elfoglalása, mint ahogy Rómában, Szent Péter sírjánál, is van pápaavató szék, amelyet a pápa ünnepélyes trónralépésekor elfoglal, és amiként minden püspöknek vagy apátnak 1 Katona István : Hist. Crit. I. 152. 2 „Stephanus iterum judicis eterni per secreti consilii quandam examinationem in filiorum suorum obitu, sibi sensit imminere verbera ; quos in ipsis infantie gradibus insontes, qui dedit, abstulit. De quorum morte mesticiam obortam, genitor propter amorem filii superstitis sancte indolis, pueri Henrici solatio compescuit." (Hartvik: Vita sancti Steph. XVII.) 3 Pray : Annales Regni Hung. (Tom. 1. 29.) 4 Hartvik : Vita sancti Steph. Cap. XIX.