Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Katona István történetíró esztergomi emlékei

f Katona István történetíró esztergomi emlékei. 5 kényszerült. Fájó szívvel hagyta ott az „Alma Matert", melyet anynyira szeretett, és mint esztergom-egyházmegyei pap a főmegye székhelyére költözött, ahol a Szent János-utcában, mint említettük, háza volt. Katona ebben a csendes utcában és házban lakott 1784-től 1790-ig és itt írta korszakot alkotó művének nagy részét. Reggelenkint a zárda mögött elhúzódó (ma már nem létező), régi Szent János-utcán végigmenve, mindennap eljárogatott misézni a dicső rendjének tulajdonában volt, Szent Ignácról nevezett, most vízivárosi plébániatemplomba. Esténkint gyakran lehetett őt látni sétálni a szigetben, ahol a házához tartozó bekerített kertje és távolabb földje is voltEsztergomban való tartózkodásának negyedik évében 1788-ban érte őt a kitüntetés, hogy a hercegprímás a kitűnő szónokot bízta meg a Bécsben tartandó Szent István-napi ünnepi beszéd elmondásával. Bár az ottani légkör akkor nem volt alkalmas a hazafias érzések nyilvánítására, Katona István a megbízásnak készséggel tett eleget. Ott a volt jezsuita diplomatikusságával és jó szónok ügyességével tudta szembehelyezni a hit erejét és Szent István hithűségét a II. József által inaugurált egyházellenes ú. n. „felvilágosultság"-gal és káros következményeivel. Párhuzamot vont a pogány Attila és a kereszténynyé vált Szent István között. Előbbi a vad erőszak talaján, az utóbbi a hit erős szikláján építé fel országát, azért lett Szent István államalapítása maradandó alkotás. Érdekes a beszédében az is, hogy a szent király nevéből látja bizonyítva Géza fejedelem neje, Sarolta látomásának valódiságát. István keresztatyja Deodat gróf ugyanis olasz, a megkeresztelője, Adalbert püspök pedig cseh származású volt; az ifjú mégis nem a keresztatyja, se megkeresztelője tiszteletére valamely olasz vagy cseh, hanem a görög Stephanos nevet kapta, ebből azt következteti, hogy Szent István protomartyr megjelenése is való tény volt. A beszéd nyomtatásban is megjelent ily cim alatt: „Szent István magyarok első királya dicsérete, melyet készített és élő nyelvvel hirdetett Katona István esztergomi pap, hazánk históriájának néhai tanítója, mostanában pedig írója, Bécsben, a Nemes Magyar Nemzet nemzeti ünneplésének alkalmatosságával a Szent János templomban, Kisasszony havának 24. napján, 1788. esztendőben. Bécsben, nyomatott a Cs. és K. Süket-Némák betűivel." 1 Batthyányi hercegprímás azonban nemcsak a Szent István-napi ünnep jelentőségének szónoki kidomborítása végett küldte Katonát 1 Knauz Nándor: Szent István dicsbeszédek. Magyar Sión. 1869. VII. 701. 1, Szent István napját akkor Bécsben a következő vasárnapon ünnepelték meg.