Esztergom Évlapjai 1934

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Sinka Ferenc Pál: Árpádkori királyi várpalota és kápolna Esztergomban

53 Rövid közlemények. húzódik el, honnan az egész vidékre igen szép kilátás nyílik. A folyosó alatt sziklába ásott kút létezik; ez oly mély, hogy a bedobott kő hangja csak pillanatok múlva hallatszik föl. A vizet nagy költséggel az alant folyó Dunából vezetik föl; a vízvezetéket még a hajdani magyar érsekek csináltatták saját költségükön."

1 Ezt olvasva mindenki a mély kút mellett volt épületekre gondol, melyeket a Bazilika építése alkalmával bontottak le, és azokból csupán néhány méter hosszú, falkerítésnek meghagyott, rom maradt fenn. A vár múltját újabban kutatók között egyedül Soós Elemér ny. ezredes, hadtörténelmi iró járt a helyes úton, amikor folyóiratunk ezen számában befejezést nyert tanulmányában (és a hozzá készült két helyszínrajzában) is az „Árpádok palotáját" a most felfedezett helyen tünteti fel. Ugyanezen folyóirat régebbi számában a most felfedezett helyen, de megtévesztőleg a vár „nyugati" oldalát írva, szól az „Árpádok palotájá"-ról eképen: „A vár nyugati oldalán, a körfalon belül állott az „Árpádok palotája" a következő beosztással: A palota keletre néző főhomlokzata előtt volt a két udvar és a főépülethez merőlegesen kétemeletes szárnyépület csatlakozott. Az északi szárnyépületben volt a románstílben épült tornyos udvari kápolna, mely helyen a hagyomány szerint a magyar állam megalapítója, Szent István király született. A palota, illetve udvar keleti oldalán ugyanilyen erős „toronykapu" képezte a „palota bejáratát". Míg a déli oldalon, a nyugoti sarkon épült másik torony alatt volt a „várbörtön", melyet ma is mutogatnak. A palota Dunára néző nyugoti homlokzata előtt a körfal ki volt ugrasztva". Ezen leíráshoz Soós Elemér megfelelő helyszínrajzot is adott.

2 Dr. Lepold Antal, társulatunk tudós elnökének folyóiratunk ezen számában közölt történeti megállapításaiból, de az ásatások eddigi eredményéből is, ma már kétségtelenül áll előttünk, hogy az esztergomi vár déli részén III. Béla magyar király által újjáépített Árpádkori királyi várpalota és kápolna kerültek napfényre, amelyekről Dr. Gerevich Tibor egyetemi tanár, az Országos Műemlékek Bizottságának elnöke, közvetlenül a feltárás után a következőkép nyilatkozott: „Midőn a Műemlékek Bizottságának elnökségét átvettem, az ország műemlékeinek helyreállítására programmot dolgoztam ki, amelyben az elsők között szerepel kiemelkedő jelentőségénél, történeti és egyházi szerepénél fogva az esztergomi vár. A Dunára néző várfalak már nagyon rászorultak a helyreállításra, lehulló köveik már az alatta húzódó házakat, sőt az emberéletet is veszélyeztették. Azonban távolabbra is tekintettünk és a várfal elodázhatatlan megerősítésével kapcsolatban az ott állott és a századok során a török harcok folytán rombadőlt, elföldelt királyi palota, az első magyar királyok palotájának rendszeres kiásását is tervbe vettük. Az ásatások julius közepe tájt Lux Kálmán és Lepold Antal vezetésével kezdődtek meg és alig két hónapi munka utón ma már 1 Des Freyherrn von Wratislaw Gesandschaftreise, Leipzig. L. Szamota István : Régi utazások Magyarországon és a Balkáni félszigeten. Budapest, 1891. 189—190 1. 2 Lásd: Soós Elemér: „Esztergom vára és ostromai", Esztergom Evlapjai, 1926. év, II. évf. 22. és 23. I.