Esztergom Évlapjai 1934

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Sinka Ferenc Pál: Árpádkori királyi várpalota és kápolna Esztergomban

54 Rövid közlemények. meglepő és valóban szenzációs eredményekről számolhatunk be, amelyek bizonyára külföldön is feltűnést fognak kelteni. Kiástuk a királyi palota egész sor termét és csak néhány napja került felszínre a királyi palota pompás román-stítű kápolnája. Gazdagon kiképzett homlokzata van, félkörívű apszissal záródik és a belső tér egy részét is feltártuk. A kápolna remekül faragott quader-kövekből épült, tiszta román-stílben a XII. század utolsó negyedében, III. Béla idején. A díszes kaput két-két gazdagon faragott és részben klasszicizáló oszlop szegélyezi és gazdag tagozású félköríves záródással bir, amelynek ívmezejében a XV. század elejéről származó, trónoló Madonnát angyalok közt ábrázoló freskó került elő. Felette négy méter átmérőjű kerek ablakrózsa nyilik. A kapuzat stílusa kétségkívül délfrancia eredetre vall, ami érthető is, mert III. Béla, az egyik legmodernebb középkori királyunk mindkét felesége francia volt. A kapu emlékeztet a jáki apátsági templom díszkapujára, ennél azonban mintegy hatvan-hetven évvel régibb, stílusban tisztább, arányaiban nemesebb. Műtörténeti jelentőségét fokozza, hogy prototípusa lett a dunántúli magyar-románstilü templomkapuknak, amelyek divatja Erdélybe is elkerült. A kápolna belsejét kitűnő állapotban fennmaradt pompás, derűs színezésű és az építkezéssel egyidejű ornamentális freskó borítja. Az első hiteles, régi polichron templombelső ez hazánkban. A kassai Szent Mihály-kápolna és a Mátyás-templom ornamentális belső színezése újabb keletű. Homlokzatát a renaissance idejében Vitéz János, vagy Estei Hyppolit primás a legtisztább renaissancestílű festett ornamentikával látta el, aminek egy darabja ép állapotban még fennmaradt. Előkerültek igen szép román-stílű ornamentális faragványok is, amelyek át vannak szőve a jellegzetes szalagfonatos longobard ornamentikával, ami a magyar népvándorlásnak más románkori emlékein is előforduló hagyaték. A kápolna homlokzatához a királyi palota felől derékszögben közvetlenül csatlakozik egy, a kápolna díszkapujával teljesen rokon kapuzat, ami csak megerősíti az okmányokból is kivilágló azt a tényt, hogy itt a királyi palota kápolnájára akadtunk, amelyet a középkori Magyarországban nagy tiszteletnek örvendő Szent Vit tiszteletére szenteltek. Az esztergomi királyi várkápolna a legszebb nyugati románstilusban épült, úgy művészileg, mint technikailag a legjobb európai színvonalon áll. Éppenséggel nem provinciális jellegű munka, hiszen akkor Esztergom nem is volt provincia, hanem a magyar királyok székvárosa. Az esztergomi királyi várpalota a középkori magyar építészet egyik gyöngye. Nemcsak középkori művészetünk magas színvonaláról tesz újabb bizonyságot, hanem Árpádházi királyaink nagy műszereiéről is. A vár teljes restaurálási munkái 1938-ra, az első magyar király halálának kilencszázas évfordulójára készülnek el. Azt szeretném, hogy erre az emlékezetes ünnepségre, amely bizonyára rengeteg embert fog vonzani Magyarországról és külföldről Esztergomba, teljes patinás szépségében mutathassuk be első szent királyunk, a magyar királyság, az ezeréves Magyarország e szülőhelyét és adhassuk át a nemzeti kegyeletnek. E szent magyar romok feltárása és helyreállítása a nemzeti becsület ügye és kötelességünk azokkal szemben is, akik