Esztergom Évlapjai 1934

RÖVID KÖZLEMÉNYEK - Sinka Ferenc Pál: Árpádkori királyi várpalota és kápolna Esztergomban

52 Rövid közlemények. lyukak találhatók, bizonyóra azért, hogy itt erősítsék a falra a fémből vagy terracottából készült díszítéseket (esetleg Krisztus-monogrammokat, amilyenek több helyütt kimutathatók, de Sárisápon egy darab sem került elő közülök). Esztergom vidékéről mégis van őskeresztény keresztünk is, elég primitív készítmény, de kétségtelenül keresztény alkotás: római T fibulából készült és középen crux decussata módjára bevágott egyenlő szárú bronzkeresztke, melynek egyik végére barbár munkával felfüggesztésre alkalmas fület is készített egykori tulajdonosa. A fentiekben rövid kis beszámolót adtunk, részletekre nem igen terjeszkedhettünk ki. A múzeum munkájának csak kis része foglalkozhatott a római korral, nagyobb eredményeket inkább a középkorra vonatkozóan ért el, de talán a római kori adatok is közelebb vittek egy kissé Esztergom város és vármegye múltjának megismeréséhez. L Áűpádkorí királyi vávpalota és kápolna Qsztevgomban. 1934. év nyarán a magyar nemzet értelmiségét, sőt a külföld műértőit is lázas izgalomba hozta a hír, hogy Esztergomban, az ország egykori fő- és székvárosában, fenn a várban végzett tudományos ásatás során napfényre kerültek az Árpádházi királyok egykori palotája és a hozzáépült kápolna, csaknem teljes épségükben. A román-stílben épült, illetve renovált épületmaradványok kultúrtörténeti becsüknél fogva méltán sorolhatók az ország legbecsesebb műemlékei közé. A váratlan lelet az Esztergom múltját ismerők körében is meglepetést keltett. Mert bár Bonfini, Gerlach, Wratislaw és mások feljegyzéseiből tudomásuk volt is a Madonnával és Sibillákkal ékes kápolnáról és a magyar királyok képeivel díszített királyi palotáról, de eddig azon hitben éltek, hogy ezen épületek a várhegy északi oldalán állottak, ott, ahol egy vasajtóval lezárt mély kút ma is megvan a régi időkből. Báró Wratislaw, mint II. Rudolf császár által a török szultánhoz küldött követség egyik tagja 1591-ben járt Esztergomban és az itt. látottakról a következőkép ír: „Ezután az esztergomi várba mentünk, hol hajdan az érseki székhely volt. Midőn a templomba jöttünk, melyben a törökök isteni tiszteletet végeznek, itt egy márvánnyal kirakott kápolnát láttam (a Bakácskápolna), ebben szintén márványból készült oltár állott Boldogasszony képével; az egész kép különféle színű márványdarabkákból volt kirakva. Innen a lépcsőkön egy másik kápolnába mentünk, hol számos szentképet láttam. A kápolna mellett nagy palota állott, hol a magyar uralkodók képei voltak láthatók. A palota mögött szép márványoszlopos folyosó RÖVID KÖZLEMÉNYEK.