Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Katona István történetíró esztergomi emlékei

4 Sinka Eerenc Pál dent megújítva elsősorban is az ifjúság nevelése kivétessék a jezsuiták kezéből. A „reform"-ot a nagyszombati egyetemen kezdték. Az 1769. júli 17-én kiadott rendeletben azt a királynő „saját és utódai királyi pártfogása és felügyelete alá helyezi", annak közvetlen felügyeletét az általa kinevezendő „superior universitatis director"-ra bízza, a tanárok kinevezési jogát is magának tartja fenn. Az orvosi fakultással kibővített egyetem építkezései miatt az új rend csak a következő tanévben léphetett életbe, akkor jelent meg a tanárok kinevezése is. Katona Istvánt, a kitűnő tudóst, az egyetemen nem mellőzhették; megmaradt a történelem és a szónoklat tanszékén, sőt ő tartotta az újjászervezett egyetemen a tanévet megnyitó beszédet is. A jezsuitákra azonban mind nehezebb idők következtek. Ellenségeik egyre több vádat emeltek ellenük, a nyugati államokban akkor már vagyonuktól is megfosztották őket és eltöröltetésüket követelték. Végül is a minorita-rendből származó XIV. Kelemen pápa engedett az általános kívánságnak és 1773. júli 21-én kiadott „Dominus ac Redemptor noster" kezdetű bullájával a Jézus Társaságot feloszlatta és tagjainak az egyházmegyékbe való felvételét rendelte el. A rendjét szerető Katona Istvánt mélyen érintette a súlyos csapás. Mindazonáltal, mint az Egyház engedelmes fia, megnyugodott Isten akaratában és magát az esztergomi egyházmegye kötelékébe fevétetni kérte. S minthogy Esztergomban szándékozott letelepedni, úgy látszik, ebben az évben (1773) vásárolta meg Vízivároson a Szent János-utca 6. sz. alatti házat, melyben, mint egyetemi tanár a szünetek idején, később pedig állandóan tartózkodott. A Jézus Társaság feloszlatása Magyarországon szükségkép maga után vonta az egész tanügy újjászervezését, mert az ő vezetésük alá nemcsak a nagyszombati egyetem, hanem még négy akadémia (budai, győri, kassai és zágrábi), harminc gimnázium, tizenkét papnevelde és kilenc konviktus is tHrtozott. Tulajdonkép a tanárjaikat vesztett tanintézetek átvétele tette szükségessé a „Ratio educationis" kidolgozását, mely 1777. szeptember 9-én látott napvilágot. Még előbb, február 10-én jelent meg az egyetemre vonatkozó rendelet, mely azt Nagyszombatból Budára helyezte át, az ott feloszlatott akadémia helyébe. Katona is az egyetemmel Budára került, hol még hét évig tanított. Budai tartózkodása nem volt hátrányára, mert a fővárosi nyomdai viszonyok munkáinak könnyebb megjelenését tették lehetővé. 1784-ben újabb megpróbáltatás érte Katonát. II. József újabb reformrendelete következtében a lelkes tanár, kitűnő hazafi és nagynevű történetíró kedvelt kathedrájától azért, mert ő mint a magyar történelem professzora németül tanítani nem volt hajlandó, megválni