Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Balogh Albin: Néhány adat Esztergom városnak és vármegyének római korából

Néhány adat Esztergom városnak és vármegyének római korából. 43 még konstatált ólomcsövei már eltűntek. Elhelyezésükre 30 cm széles csatorna szolgált, melynek alján szabályosan növekvő magasságban kőlábak állottak. Az épületrész keleti végén a kőlábak már egészen alacsonyak voltak, úgyhogy tovább bizonyára nem folytatódtak. Ezen a részen malomkő-töredékek kerültek elő, tehát föltehető, hogy a vizet itt is fölhasználták. A vizet — akárcsak Alzeiben — magában a castellumban, a déli fal közelében, a nyugati sarok felé lévő forrásból nyerték. Az épületrész belső falai mindössze 60 cm vastag, egyszerű opus incertummal készült kőfalak. Sajnos, a méretek nem voltak már megállapíthatók, mert a padlózat is ki volt már szedve, pedig érdekes adatokat kaphattunk volna, mert a meglévő rész terrazzo-padlózata alatt hatalmas téglalapokkal borított hypocaustum volt. A padlózatot 60 cm magas faragott kőpillérek tartották, sőt egyes töredékek mellett épen megmaradt a légvezetékek egyik tubusa is. Katonai szempontból a tokodi castellum fekvése kitűnő- Solva és Crumerum között a fele úton, a Duna hajlásánál fekszik, nem magasan, de mégis úgy, hogy tisztán el lehet látni mind Esztergom, mind Nyergesújfalu felé, azonkívül szemmel lehet tartani a dunai szigeteket, melyek itt nagyobb csoportot alkotnak s a túlsóparti quádok, illetve szarmaták számára jó átkelő helyet nyújtottak. (A középkorban nem messze innen volt a zsidódi rév, a dunamenti közlekedés egyik fő átkelő helye.) A telep korára nézve az itt talált neolithikus és bronzkori leletek is fölvilágosítást nyújtanak ; a római castellumot illetőleg pedig az I. századtól kezdődő érmeken kívül egy III. századinak mondható csinos bronzmécses, rajnai és pannóniai terra sigillata-töredékek, egyéb kerámiái készítmények, különösen pedig bélyeges téglák szolgáltatnak adatokat. Ez utóbbiak közül különösen nagy számban kerültek elő Lupicinus tribunus bélyeges téglái, de akadt Frigeridus és Terentius nevével ellátott töredék is. Ezek a dolog természete szerint csak átépítést jelezhetnek, mert a castellum építése — a tornyok nélkül, melyek maguk korhatározók — kétségtelenül korábbi időben, valószínűleg már Commodus idejében történt. Tokod castellumának nevére vonatkozóan biztosan ugyan nem mondhatunk ki, de minden valószínűség meg van arra nézve, hogy a Peutinger-táblán és a ravennai Geographus-nál található Gardellaca állomással ne azonosítsuk. Kérdés az is, hogy egynek vehetjük-e a Notitia (Occ. 33., 50.) Cardabiaca névvel jelölt állomásával, ahol az auxilia insidiatorum csapata állomásozik, hiszen ez valószínűleg egy Gardellacával. Azt azonban semmiképen sem fogadhatjuk el, amint a Realencyclopaedia véli, hogy egy volna a crumerumi táborhellyel. A burgusok sorozata, mely az esztergomi partszakaszon még eléggé ép állapotban maradt meg, Tokodtól fölfelé alig konstatálható. Csak Piszke és Süttő között van egy, eléggé silány építményű és a fentiektől méretekben is különböző kisebb őrtorony. Ennek oka azonban az is lehet, hogy a Duna itt nagyobb mértékben változtatta medrét. A római limes itteni szakaszán tapasztalható beosztás szerint átlagosan tiz kilométerre van egy-egy castellum, de egyébként a föld-