Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Juhász Kálmán: Egy esztergomi kanonok mint főúri nevelő a XVI. században

Egy esztergomi kanonok mint főúri nevelő a XVI. században. 31 sokat. Tanáraik Grangia Péter, Gribaldi Máté, Mantuai Márk és Montagna Fülöp, koruk leghíresebb tudósai voltak. Ezek közül Gribaldi, a római jog tanára oly hírnévnek örvendett, hogy tanterme sokszor szűknek bizonyult nagyszámú hallgatóinak befogadására. Nagy volt a népszerűsége is. Egy alkalommal Kapronczai tanuja volt, midőn hallgatói vállaikra emelték és így vitték a legtágasabb terembe, hogy minél többen élvezhessék előadását. Gribaldi Kapronczai neveltjeit a nyilvános felolvasásokon kívül, saját házában is oktatta, sőt — mint Kapronczai az alnádornak jelentette — saját otthonukban is felkereste őket és részt vett tudományos gyakorlataikban. Kapronczai részletes napirendet állapított meg a gondjaira bízott ifjak számára és ügyelt arra, hogy azt pontosan betartsák. Már napkelte előtt hozzáfogtak a tanulmányokhoz és az előadásokról hazaérkezve, ismét összeültek, emlézték a hallottakat, valamint a törvények szövegét, és egyes odavágó jogesetek megvitatásával megvilágították azt. Ezt a tanulási módszert a jogtanár is helyeselte. Jelenleg azonban egy más módszert követ, — írja Kapronczai. — „Hatan vagyunk és én kezdem, sorjában olvassuk a hallott leckét és miután az, akire a sor esett, a leckeolvasását befejezte, a többiek sorjában, külön-külön ellenvetéseket hoznak fel ellene ; ma Lőrinc úr oly pompásan olvasott fel és felelt, hogy teljesen kielégített engem. Csaknem naponkint ellátogat hozzánk a jogtudor, megoldja azokat a csomókat, amelyekben fennakadunk, utasításokkal lát el és bámulatos, mennyire magasztalja e gyakorlatainkat és váltig erősíti, hogy ő is ily módszerrel szerezte jogi tudását. Ez a módszer eleinte nagy tehernek látszott az ifjak részére, de most, hogy gyümölcseit élvezik, nagyon helyeslik." Örömmel jelenti Kapronczai az alnádornak, hogy 1549 december 12-én Mihály fia, Montagna Fülöp tanárral, a tanárok és tanulók előtt különböző jogi kérdés felett vitatkozván, eközben elméleti képzettsége, jogi érzéke és helyes ítélőképessége egyaránt feltűnést keltett és általános dicséretet aratott.

1 Nem ily hízelgően ír az ifjak viselkedéséről. Az egyetemi élet szabadsága mellett, kelletlen vaskalaposságnak érezték Kapronczai folytonos leckéztetéseit és emiatt való bosszúságuknak ismételten kife" jezést adtak. Kapronczai kötelességének ismerte az ifjak eme viselkedését apjuknak jelenteni. Ez mindjárt kitagadással fenyegette őket. A megszeppent fiúk javulást, feltétlen engedelmességet fogadtak Kapronczainak és rimánkodtak, hogy engesztelje ki apjukat. Ö azonban nem hajlott esdeklésükre. Nem elégedett meg a maguk megjobbitására tett általános fogadalmakkal, hanem huszonhárom pontból álló részletes szabályzatot dolgozott ki számukra, melynek pontról-pontra való követésére magukat kezük írásával, az ő, valamint nevelőtársa, „Magister Sigismund" jelenlétében kötelezték.

2 Miután ennek szigorú betartásával javulásukra határozott bizonyságot szolgáltattak, Kapronczai megnyugtatta atyjukat. „A fiúk viselete már nem okoz gondot, mindegyikük komolyságra törekszik. Az első szóra engedelmeskednek. 1 Kapronczai 1549 december 21-én kelt levele. Franki, id. m. 29. 2 Kapronczainak 1547 január 17-én kelt leveléből kitűnik, hogy az alnádor utasítására intette meg a fiúkat. Veress, id. m. 35.