Esztergom Évlapjai 1934
ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Juhász Kálmán: Egy esztergomi kanonok mint főúri nevelő a XVI. században
30 Dr. Juhász Kálmán állott Lutherrel és Melanchtonnal. Mindamellett megőrizte a hitbuzgó I. Ferdinánd kegyét és igyekezett jóbarátságban élni a katolikus főpapokkal. így keletkezett később az a visszásság, hogy míg ő maga a protestantizmus hírnökeit részesíti pénzsegélyben, saját fiait jórészt katolikus főpap pénzén iskoláztatja. 1 Miután ugyanis utóbbiak közel öt évet Bártfán protestáns iskolában töltöttek, magában azon tanakodott, hogy melyik külföldi egyetemre küldje őket. Vallási érzülete Wittenberg felé vonzotta, de figyelemmel a katolikus bécsi udvarra, Páduát választotta. Mint Kapronczai Paulinus Péter egyik leveléből kitűnik, a gazdag alnádor nem átallotta Wárdai Pál esztergomi érsekhez azzal a kéréssel járulni, hogy a költségek egy részét vállalja magára ; Oláh Miklós kancellárhoz pedig azzal a kéréssel, hogy a királytól is eszközöljön ki támogatást; és nem talált semmi különöset abban, hogy egy harmadik főpapot, Kecheti Márton veszprémi püspököt rávegye arra, hogy páduai könyvtárát fiainak ajándékozza. E sikeres gondoskodások után, fiai: Mihály, János és Lőrinc, Kapronczai felügyelete alatt 1546-ban útnak indultak, az akkori főúri szokásnak megfelelően, nagyobbszámú, mintegy tizenkét cselédből álló, szolgálattevő személyzettel. Útjuk Pozsonyon és Bécsen keresztül vezetett. Minthogy a kiséretnek csak kenyérrel való ellátása naponta négy garasba került és az első öt nap alatt négy aranyforintot költöttek, az ily kiadásokhoz nem szokott társaság szinte elképedt a költségek magasságától és immár a csüggedtség egy nemével folytatta útját, Velencében megcsodálták a világszép város remek templomait és a dúsgazdag patrícius családok lakta palotákat, azután tisztelegtek a dogénéi. Elbűvölve az előzékeny fogadtatástól és a dogé kitüntető engedélyétől, hogy mind ők, mind kíséretük a köztársaság egész területén, tehát Páduában is, fegyvert viselhetnek, gyönyörködtek önmagukban és öntisztelettel szívták magukba első külföldi útjuk benyomásait. 2 A dogé pártfogása alatt telepedtek meg Páduában. A páduai egyetem nagy hírnévnek örvendett. Ezt a tudományok újjáéledésén kívül szabadelvű irányának köszönhette: nem-katolikusok is elnyerhették doktori rangfokozatát. Világhírű professzorok hirdették a tudományt gyakran ezernél több hallgatónak. Ezek közt Kapronczai sok előkelő honfitársat talált: Somlyai Báthory Istvánt, a későbbi lengyel királyt és erdélyi fejedelmet, Draskovich Györgyöt, a későbbi kalocsai érseket és bíborost, Forgách Ferencet, a későbbi váradi püspököt és történetírót, Wárdai Tamást, a primás unokaöcscsét, Dudich Andrást, Kapronczai második utódját a csanádi püspökségben, továbbá Ujlaky Jánost és Gergelyt, Ampruster Kristófot és Szily Albert kapornaki apátot, kik már rövid idő múlva a közügyek élén állottak. Az alnádor kívánsága szerint fiai a jogtudományi szakot választották. Kapronczai felügyelete alatt rendszeresen látogatták az előadá1 Franki (Fraknói) Vilmos : Réwai Ferenc nádori helytartó fiainak hazai és külföldi iskoláztatása. Pest, 1873, 6—7. a Révai János Velencéből írt levele. Id. m. 26—27, — Veress: Matricula et acta Hungarorum in universitatibus Italiae studentium. Vol. I. Padua. Kolozsvár, 1915, 33.