Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Dr. Juhász Kálmán: Egy esztergomi kanonok mint főúri nevelő a XVI. században

Esztergom vára és ostromai. 29 A jelen század első évtizedében én is bőven foglalkoztam Esztergom helyrajzával, a vár-város XVIII. századbeli védműveit magam is megrajzoltam, amit befejezésül ezen tanulmányomhoz mellékelek. Rajta az egyes műtárgyak magyarázatai jegyezve vannak. Itt csak a kereszttel jelzett vízivárosi templomokról teszek említést. Az e)-vel jelzett körbástya mögött állt a Szent György-temploma, melybe leginkább a szentgyörgymezőiek jártak, mert régebben ők is a vízivárosi plébániához tartoztak. A templom a török uralom alatt minarettel ellátott mecset volt (a vasgyár közelében). A vár alatt lévő, jelenleg vízivárosi plébánia-épületül szolgáló, Szent István vértanúról nevezett „kistemplom"-ot 1708-ban Keresztély Ágost szász herceg, esztergomi érsek építtette. A harmadik, jelenleg vízivárosi plébánia-templomot 1688-ban Achacius Ferdinánd főnöksége alatt a Jezsuiták építették, a régi Szent Péter-plébániatemplom romjain. A két tornyát 1780-ban gróf Batthyány József bíbornok-hercegprimás csináltatta. A negyedik a Ferenc-rendiek Szent László-temploma, mely az 1706-ban leégett régi kápolna helyén 1727—50 között épült. Jelenleg a Szent Vince-apácák temploma. Végül az ötödik, közvetlenül a vár tövében, a Szent István (helyesebben Szentkirályi) lovagoknak (azelőtt pedig a templáriusoknak) valószínűleg Szent Erzsébetről nevezett kápolnája volt, a zárdájuk mellett. A Johanniták ezen rendháza 1543-ban szűnt meg, amikor Esztergom török uralom alá jutott.

1 Ezzel Esztergom váráról és ostromairól írt tanulmányomat befejeztem. 6gy esztevQomí kanonok mint fődüí neoető a XDÍ. sxáBadban. Irta: dr. Juhász Kálmán nagyszentpéteri plébános. Kapronczai Paulinus Péter származásáról és tanulóéveiről ugyan nem deríttettek fel adatok — talán előneve, „Kapronczai" is csak magaválasztott, felvett név, — azonban annál behatóbban ismerjük élete folyását, jobbára saját leveleiből, attól az időponttól kezdve, midőn iskolázása után, már mint esztergomi kanonok, tanuló-ifjak kísérőjének minőségében Páduában tartózkodott. Maga az a tény, hogy erre a bizalmi állásra kiszemeltetett, kiváló tulajdonságai mellett szól, mert a kiválasztás Réwai Ferenctől indult ki, aki sohasem tévesztette szem elől a szükséges elővigyázatot, és utóbbinak főszabályát, a bizalmi emberekkel tartózkodás tanúsítását, szigorúan betartotta. Réwai Ferenc Túrócmegye főispánja, majd királyi személynök, 1542 óta alnádor, báróságot szerzett és terjedelmes uradalmakat nyert adományul. Mint a protestáns mozgalmak támogatója, levelezésben 1 V. ö. Esztergom Évlapjai, II. évf. 37. 1.