Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (Befejező közlemény)

Esztergom vára és ostromai. 23 műveibe. Legtöbb halottja volt itt a Starhemberg-ezrednek, melynek négy tisztje is elesett. Október 25-én az ostromlók ismét gyarapították ütegeiket, a bajorok pedig két akna ásásához fogtak. A következő napon minden oldalról hevesen lőtték és ostromolták a fellegvárat, ahonnan sűrűn lehulló kézigránátok és lehengerített kövek fogadták a támadókat, akik ennek dacára, csekély veszteséggel, hatalmukba ejtették a keleti oldal külső sáncárkait. A másik oldalon, a déli kapu közelében, pedig már két ölnyi széles rés tátongott a várfalon. A bajorok az aknával is elkészültek. Öt napi ostrom alatt a keresztények több mint hétezer golyót röpítettek a várba. Ezek után Lotharingiai Károly herceg, a lengyel király hozzájárulásával, elérkezettnek látta az időt Ibrahim basa felszólítására, hogy adja át a szorongatott várat, melyben az őrségen kívül a város egész török lakossága, mintegy hatezren voltak, családjaikkal együtt. A basa huszonnégy órai gondolkozási időt kért, amire a szövetségesek fokozott ostromlövésekkel válaszoltak. Éjjel 11 órakor Ibrahim követe megjelent a keresztények táborában, hírül hozván, hogy kezesek adása és szabad elvonulás feltétele mellett készek átadni a várat. Az október 27-én aláírt egyezmény szerint: minden lőszer, ágyú és védmű a várban marad, a várőrseg két napi élelmet vihet magával, a várbeliek mind szabadon elvonulhatnak, részükre megfelelő hajó és katonai fedezet áll rendelkezésre. Október 28-án az esztergomi vár a szövetségesek előtt megnyittatván, két császári zászlóalj megszállotta a kapukat, melyeken át négyezer török harcos és hatezer fegyvertelen mohamedán távozott, Buda felé vévén útjokat. Nagyrészük, ezerhatszáz császári lovas fedezete alatt, a szárazföldi utat választotta, másrészük hajókra szállott, melyekből egy, a túlságos teher alatt, az elindulás után mindjárt elsülyedt. A vár börtönéből huszonöt keresztény fogoly szabadult ki. Sobieski János lengyel király, Lotharingiai Károly herceg, Starhemberg és Serényi grófok és a többi tábornokok díszlövések és trombiták hangjai között mentek hálát adni Istennek a fenmaradt Bakácskápolnába, mely hetvenhárom éven át mohammedán „mosé"-ul szolgált a törököknek. Az átadott várban 35 ágyú, 2 mozsár, 840 mázsa lőpor, 10924 ágyúteke és 5151 kézigránát esett zsákmányul a keresztényeknek. Lotharingiai Károly herceg ezer főnyi helyőrséget rendelt a várba és várparancsnokul Karlovitz őrnagyot nevezte ki. Azután levelet írt Lipót császárnak, melyben örömmel tudatta a vár visszavételét és jelentésében kiemelte Serényi, Scherfenberg és Starhemberg grófok, Croy herceg, Pfalz és Naunburg hercegei a rettenthetetlen bátorságát és vitézségét.

1 Esztergom 1683 évi visszavétele idejéből a vár-városnak jó helyszínrajzát birjuk Weiler J. hadmérnöki százados bemutatott vázlatrajzában. A betűk jelentése: A) a fellegvár, B) Víziváros, C) a párkányi váracs, D) Szenttamás-erőd, E) Szentgyörgyhegy, F) Sziget, G) 1 Némethy Lajos: „Emléklapok Esztergom múltjából", Esztergom, 1900, 399— 416. 11.