Esztergom Évlapjai 1934
ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (Befejező közlemény)
24 Soós Elemér és H) császári ütegek, I), K) és L) bajor ütegek, M) lengyel ütegek a túloldalon, N) a leszakadt Dunahid, 0) és P) katlanok, Q) a bajorok és császáriak futóárkai, R) közlekedési út, S) az egyik akna, T) a másik akna, U) a fő-rés, V) a bajorok rése, X) a Székesegyház romjai. Az esztergomi várban 1683-tól császári gyalogosokból, magyar hajdúkból, huszárokból és dunai naszádosokból álló helyőrség volt, A várparancsnok rendesen a császári sereg egyik főtisztje volt, helyettese pedig magyar ember; Karlovitz után Bíschofhausen Ézsaiás, majd Goll Ádám következtek. 1685-ben Strasser Joachim ezredes volt a várparancsnok, a helyettese Kürtössy István. 1688-ban Fáry Jakab volt az alkapitány. Strasser (a Salm-ezredből) azonnal hozzáfogott a vár jókarbahelyezéséhez: a várfokon tátongó lőréseket befalaztatta, a vársíkot (glacis) és a cölöpzet mögötti fedett utat rendbehozatta, a vár mellvédfalát (parapet) magjavíttatta és új ágyútelepet létesített. A várőrség akkor 2700 emberből állott, köztük 400 magyar huszár és hajdú. A vár védelmére 40 különböző kaliberű ágyú szolgált, megfelelő tüzérséggel. Ezen évben Aleppoi Mustafa basa június 17-én kisebb haddal a vár ostromára jött, de csalódottan csakhamar távozott. Ibrahim basa azonban még ugyanezen év július 30-án komolyabb szándékkal indult Esztergomba. Janicsárjai még aznap könnyű szerrel foglalták el Szenttamás-hegyét. A következő napon pedig 45-50.000 főnyi hadseregével maga is megérkezett és a Dunától a Szőlőhegyekig ütötte fel táborát. A futóárkok ásásához, nem törődve a várból jött tüzeléssel, azonnal hozzáfogtak.