Esztergom Évlapjai 1934
ÉRTEKEZÉSEK - Soós Elemér: Esztergom vára és ostromai (Befejező közlemény)
22 Soós Elemér serege számára ott köttette be a Komáromból lehozott hajóhidat, ahol két nagyobb sziget (Nyáras és Körtvélyes) a folyót három ágra osztja. Mindkét sziget elegendő helyet nyújt az összes podgyászkocsik elhelyezésére, és azokon a hadsereg egyrésze is elfér. Az is fel van említve, hogy a régi hídfő megújíttatott és a szigeteket két kisebb híd köti össze. A szigeteken (a Csitrin is) mai nap is meglévő védsáncok mutatják, hogy azokat akkor, október 11-én és 12-én a csapatok tényleg megszállották, bár az összekötő hidak / hídfőinek nyomuk sincs. De kételkedéssel kell fogadnunk Krey János mérnökkari főnöknek 1756ban a szentkirályi védőművekről készített vázlatát is, amelyen két egymással párhuzamosan haladó hajóhíd van feltüntetve a Dunán, holott az 1683. évi hadjárat leírásában csak egy hajóhídról van említés téve, amelynek hajóin Komáromból az ostromágyúkat is lehozták. 1 Október 19-én a dunai híd az átkeléshez már készen állott. Ugyanakkor érkezett meg 1200 bajor lovas, míg Esterházy Pál gróf nádor 6000 magyarral és Bádeni Lajos őrgróf 5000 sváb csapattal útban voltak. Ezen a napon Lotharingiai Károly herceg táborkarával szemlét tartott a vár környékén, majd parancsot adott Scherfenberg ezredesnek Szenttamás erődjének elfoglalására. Ez rövidesen meg is történt; a törökök azonban felgyújtották az erőd palánkjait és a Rácvárost. Scherfenberg ez alkalommal 180 törököt levágatott és 200-at foglyul ejtett. Szobieszky lengyel király, e sikeren felbuzdulva, hozzájárult a vár ostromához és azzal Károly herceget bízta meg. Maga a lengyel haddal Párkányban maradt, nehogy Thököly Imre vagy az érsekújvári törökök ostrom közben valami zavart okozzanak. Ő a túloldalról bombáztatta a várat. Október 20-án a bajorok megkezdték a vár körülzárolását, de az a nagy sár miatt nehezen ment. A császáriak Szenttamás tetejére az ostromágyúkat csak október 23-án tudták felállítani; a bajorok az övéiket Szentgyörgymezőn a Dunaparton helyezték el. Azután megkezdték a fellegvár lövését. Október 24-én, a szakadó eső dacára, sikerült a bajoroknak virradóra a dunaparti üteget négy, a szenttamáshegyit két löveggel megerősíteni; ezek még aznap reggel működésbe hozattak. Másnap az ütegeket újból szaporították és a futóárkokkal Vízivárost annyira megközelítették, hogy azt délután 5 órakor az első rohammal sikerült bevenni. Lymburg-Styrum gróf ezredes és Croy herceg voltak az elsők a városban, miután a dunai bástyán lévő „kiskaput" bezúzták és azon át behatoltak. A várőrség, Diabekiri Ibrahim basa parancsnoksága alatt, 5000 emberből állott. A törökök a várból élénk tüzeléssel fogadták az Alsóvárba betódult bajorokat, akik azonnal hozzáfogtak az ostromhoz; 50 ember veszteséggel be is vették az északi sarkon álló toronyhoz vezető „meredéty"-t és befészkelték magukat az ottani várkapu véd1 Krey János által készített vázlatot lásd Villányi Szaniszló : Néhány lap Esztergom város és vármegye múltjából, Esztergom, 1891. 1. ábra 3. sz..
