Esztergom Évlapjai 1934

ÉRTEKEZÉSEK - Sinka Ferenc Pál: Katona István történetíró esztergomi emlékei

r Katona István történetíró esztergomi emlékei. 9 Az akkori irodalmi termékekben megjelent hamis beállításokat a nagytudományú, széles látókörű és éles elméjű történetíró nem késett külön iratokban megcáfolni, ami sokszor éveken át tartó tollharcra szolgált okul. A magyar nemzetet ért sérelmek között talán legérzékenyebben II. József császárnak 1784. április 7-én kelt ama rendelete hatott, melyben a szent koronának Pozsonyból Bécsbe, az udvari kincstárba való vitelét rendelte el. E rendelet a nemzet legjobbjaiban nagy megdöbbenést és fájdalmat okozott. S hasztalan volt a helytartótanács minden kísérlete, hogy a császárt akaratának megváltoztatására bírják, az az elhatározásában állhatatos maradt. A szent koronát gróf Keglevich József és Balassa Ferenc koronaőrök az év április 13-án kénytelenek voltak Bécsbe szállítani. És az időtől, mint Katona feljegyzi, az udvari Schatzkammerben, Bocskay István koronája mellé helyezve, a nemzet féltett kincsét ép oly szabadon lehetett szemlélni, mint akármely más muzeális tárgyat. II. József lelkét is erősen nyomhatta e tette. Halálos ágyán, 1790. január 28-án visszavonta sérelmes rendeletét és a szent koronának Budavárába való visszavitelét hagyta meg. A szent koronának hazahozatala országszerte érthető nagy örömet keltett. Katona István itt Esztergomban volt szemtanúja a határtalan lelkesedésnek, mellyel a drága jelvényt itt a lakóság fogadta. Nagy történeti művében le is írta ezt az utókornak, amit magyar nyelven a következőkben adunk : 1 Pálffy Károly gróf kancellár Bécsben 1790. február 15-én kelt levelében a szent korona érkezéséről a káptalan nagyprépostját, gróf Keglevich Zsigmond c. püspököt már előre értesítette. Megírta, hogy a szent koronával a koronaőrök és titkos tanácsosok, öt nemesi testőr kíséretében, Bécsből február 18-án indulnak el. Az első éjjel Köpcsényben, a másodikon Győrben és a harmadikon Esztergomban lesz a pihenő. Kéri a káptalant, hogy a jövevények elszállásolásáról illő módon gondoskodjék. Hogy mily örömöt keltett az országban a szent korona hazahozatala, mondja Katona, azt elgondolni könnyebb, mint elbeszélni vagy leírni lehet. De fogalmat szerezhetünk róla azokból is, amiket Esztergomban, mint szem és fültanú látott és hallott. Amint a város lakósága arról értesült, hogy az ország szent jelvényeivel február 20-án Esztergomba jönnek, határtalan öröm fogott el mindenkit. Két napig egyébről szem folyt a beszéd és alig várták a szerencsés nap felvirradtát. Még az Isten is kedvezni látszott a rend1 Stephanus Katona : História critica. Tom. XL. P. 693—699.