Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

54 Sinka Ferenc Pál erős ifjakat és szemrevaló leányokat elragadták, a hozzájuk tartozókat pedig levágták. így ragadták el Losonczy szemeláttára a saját apródját is, aki kivonuláskor mögötte a fegyvereit, arany sisakját és mellvértjét vitte. Az apród támadóját Losonczy leszúrta, mire többen rátámadtak. Hősiesen küzdve, fején és oldalán súlyosan megsebesülve cipelték a bátor férfiút Achmed elé, aki aztán irgalmatlanul lefejeztette. A többi előkelő férfiak is hősi halált haltak. A megmaradt lakosságot a városban maradásra kényszerítették. Esküjét megszegve így boszulta meg Achmed azt a bánásmódot, amelyben egy évvel előbb Castaldo a törököket Lippa átadásánál semmivel sem különben részesítette. A keresztényeknek az izlám elleni küzdelmében a hazaszeretetnek, királyhűségnek, a hősies elszántságnak és keresztény önfeláldozásnak nem egy hasonló ragyogó példáját találjuk. Ilyen volt Drégely várának védelme és Szondy György hősi halála is. Drégely vára a diósjenői hegylánc 300 m. magas északi nyúlványán állott és hadászati szempontból az Ipolyvölgy kulcsát képezte. Valamikor a Hunt nemzetségé volt, később királyi birtok lett és Albert király adta koronázási ajándékul Pálőczy György érseknek. A két védőtoronnyal és bejárattal biró külső és ebből kiemelkedő belső vár Széchy Dénes és Várday Pál érsekek idejében már meglehetős rongált állapotban volt, de még mindig kellemes tartózkodási helyül kínálkozott nyaralásra és vadászatok tartására. Különösen Várday érsek kereste fel azt szívesen. A török terjeszkedése ellen a magyar országgyűlés Mátravölgyétől a Garamvölgyéig terjedő vonalon lévő várak megerősítését határozta el és erre Ferdinánd királyt is felkérte. Drégely vára annál is inkább megerősítésre szorult, mert 1549-ben egy villámcsapás felrobbantotta a puskaporos raktárát, amitől a falai is megrongálódtak. Szondy György (más néven Suhó vagy Szuhó) Révay Ferenc nádori helytartónak volt a nevelt fia. Várday Pál érsek 1545-ben nevezte ki őt Drégely vára kapitányává és az ottani érseki javak intézőjévé. Nőtelen ember volt. Egyetlen öccse, Jakab, szintén a primacia szolgálatában állt. Rokona, Szondy Pál az érsek udvari papja volt, aki később nagyprépost és segédpüspök is lett. Drégely várában kevés őrség volt, Várday érsek halála (1549) után azt is rendetlenül fizették. Ezért hagyta ott a szolgálatát a vár másodkapitánya, Berfalusi Gergely is, amiként magának Szondynak is volt elmaradt illetménye a pozsonyi kamaránál. Szulejmán 1551-ben a felvidék meghódítására Veszprém bevétele (junius 1.) után kerített sort, azzal Ali a budai pasát bízta meg. A császári hadak Léván állomásoztak- Ott vonta össze csapatait Teufel Erasmus főparancsnok, kinek egyenrangú hadviselőtársa Sbardellati Ágoston váci püspök, esztergomi érseki adminisztrátor volt, a legfőbb parancsnok pedig Miksa főherceg. Szondy a török szándékáról értesülvén, a maga részéről mindent megtett a védelemre. Ferdinánd királytól a vár megerősítését és bővebb ellátást kért, Teufeltől csapatok küldését és az őrség kiegészítését, Sbardellatitól és Selmecbányától embereket, Thurzó Ferenctől kötelet a 100 m. mély kúthoz ; maga a böszörményi hegyekből köveket hordatott.