Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 55 Ferdinánd király a vár 60 ember őrségéhez még 80 embert adott. Selmecbánya Sbardellati kérésére 26 bányászt küldött. „Drágul" várában ezidőtájt a berendelt jobbágyokkal és felfegyverzett várnéppel együtt nem volt több 250 embernél. Szondy már 1552. év február havában értesült a közeli veszedelemről. Portyázása alkalmával Diósjenőn két előkelő törököt fogott el, akiknek vallomásából megtudta, hogy Ali pasa legközelebb Drégely, Ság és Gyarmat elfoglalására érkezik. Erről értesítést küldött Lévára is, gyors segélyt kért, mert Nógrád vára ismeretlen okból kigyulladt és leégett, a török egyenesen idejön. Ali pasa június végén indult el Vácról nyolc-tízezernyi hadával és július 5-én érkezett Drégely alá. Két hadosztálya a mai napig is „Töröktábor"-nak nevezett fensíkon helyezkedett el, egy hadosztály pedig Ság és Gyarmat felől zárta el az útat, nehogy a németek részéről meglepetés érje őket. Majd megkezdték az ágyúvédsáncok építését, amelyekbe három nagy faltörőt és hat mozsarat helyeztek el. Szondy sem volt tétlen. Már előtte való napon felégette a környéken található szénaboglyákat, a tábort verő törökök közé pedig néhány ágyúgolyót röpített. Ali pasa július 6-án érkezett meg és felszólította Szondyt a vár átadására. Erről azonban az hallani sem akart. Erre Ali a fapalánkokat felgyújtatta és a várőrséget a fellegvárba szorította, majd másnap megkezdték az ostromot. A Várbércen elhelyezett ágyúk lövegei nagy réseket vágtak a gyönge várfalakon, a bejáratokat védő két vártorony is összedőlt, maga alá temetvén Zoltai Jánost, Szondy segédtisztjét. Ali kímélni akarván az egyre fogyó őrséget, július 8-án Szondyhoz küldte Márton nagyoroszi papot, hogy beszélje rá őt a vár átadására. Hitére fogadta, hogy bántódása senkinek sem lesz. Szondy azonban önérzetes egyéniségével összeférhetetlennek tartotta a vár feladását, inkább a hősi halált választotta. Két előkelő török foglyát és Libárdi és Sebestyén nevű két dalos hadapródját (duos pueros symphoniacos) skarlátba öltöztette és Alihoz küldötte azzal a kéréssel, hogy fogadja apródjait szolgálatába és nevelje őket vitézekké; őt pedig halála után temesse el tisztességesen. Majd a vár udvarára hordatta értékesebb ingóságait, fegyvereit, ezeket elégette, paripáit és foglyait leölette, azután maroknyi csapatához buzdító beszédet intézett és mindnyájan várták a hősi halált. Július 9-én Ali újból ostrom alá vette a várat. Szondy kisded csapatával az ajtónál várta be az ostromlókat. Egy ágyúgolyót lövetett közéjük és ezután összecsaptak velük. Ot egy golyó térdén találta. Lerogyott, de féltérden is tovább küzdött, míg azután a csapások alatt elesett. Fejét Rustán bég győzelmi jelül levágta, a védők is mind a halál fiaivá lettek. Ali pasa még az ellenségben is megbecsülte a kiváló hőst. Szondy holttestét a Várbércre maga elé hozatta, fölötte katonáihoz buzdító beszédet intézett, sírjára pedig lobogós hadikopját tűzetett. Két apródját Budára küldötte, honnan azok, egy feljegyzés szerint, 1557. év elején cserefoglyokként a korponai várba kerültek vissza. A hazájához és királyához hű hős emlékének áldozott Simor János hercegprímás, amikor 1885-ben a drégelyi vár átellenében egy