Esztergom Évlapjai 1933

Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál

A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 41 Szulejmán csak annyit kért, hogy Jurisics engedné meg a török zászló feltűzését a várfokra és azonnal tovább vonulnak. Úgy is történt. A török csak huszonöt napi veszteglés után vonulhatott tovább Bécs felé. A törököt akkor már Bécs és Bécsújhely között jól kiépített védelmi állások várták, 80.000 gyalogos és 600Ö lovasból álló, többnyire németbirodalmi hadsereggel. Szulejmán nyilt csatára számított. Erre hasztalan várt, mire felkerekedett és Stájerországot végigpusztítva tért vissza Konstantinápolyba. A hatalmas keresztény sereg tétlenül oszlott szét. Elegendőnek tartották, hogy Bécs és a német birodalom a töröktől megmenekült. Időközben János király embere, Gritti Lajos is ostrom alá vette Esztergomot. Annyit elért, hogy flottájával a németek kevesebb számú hajóit Komáromnál szétverte, de a várat bevenni nem tudta. VII. Kelemen és III. Pál pápák közreműködésével Ferdinánd és Zápolyai János végre is 1538. év február 28-án megkötötték a nagyváradi békét, melynek értelmében a tényleges birtoklás alapján egymást törvényes királynak ismerték el és a török ellen közös akció indításában egyeztek meg. A védelemre nagy előkészületeket tettek. „Nincs senki — írja egy főpap levelében — aki most a hitért és a hazáért, a szabadságért és javaiért a törökkel szembeszállni nem merne, nem kívánna." Szulejmán 1538. év nyarán boszúhadjáratot indított. Moldvába vezette seregét, hogy onnan Erdélybe hatoljon. Fenyegető levelet küldött János királyhoz. De ennek Ibrahim nagyvezér közvetítésével sikerült gazdag ajándékokkal a szultánt megbékíteni és az országot a veszélytől megmenteni. Zápolyai János nem sokáig örülhetett elismert királyságának. 1540. év július 18-án meghalt. Előző évben házasságra lépett Zsigmond lengyel király leányával, Izabellával, akit Székesfehérváron meg is koronáztak. Azt is megérte, hogy nejének június 7-én fia született, akit János Zsigmondnak kereszteltek. Vele egy mindvégig derék katholikus fejedelem, de egyszersmind századokra a magyar állami önállóság és függetlenség nagy eszméje szállott a sírba. János király halála után egy évtizeden át a hazáját hőn szerető, de politikai eszközeit folyton cserélő nagy államférfiú, Martinuzzi vagy máskép Fráter György nevéhez fűződik az ország további sorsa. A nemzeti államért küzdött, hol a német, hol a török ellen, ami kevés haszonnal, végeredményében pedig az ország kárával és az ő tragédiájával végződött. Bár a nagyváradi szerződés egyik pontja úgy szólt, hogy ha János királynak fia születik, az csupán a Zápolyaiak összes birtokait és hozzá a „szepesi herceg" címét kapja meg, mégis Martinuzzi János Zsigmondot a rákosmezei országgyűlésen királynak választtatta meg. Ferdinánd előtt eme tettét azzal indokolta, hogy a látszólagos királyválasztással a törököt az ország belügyeibe való beavatkozástól akarja visszatartani. Fráter György az ország kormányát teljesen magához ragadta, ami Izabella királynőnek nem volt Ínyére. Szabadulni igyekezett a „baráttól". E célból felajánlotta Budavárát Ferdinánd királynak, amit