Esztergom Évlapjai 1933
Sinka Ferenc Pál: A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál
A török félhold magyarországi uralma és hanyatlása Esztergomnál. 39 választották. A horvátországi rendek Cettinjében tartott gyűlésükön Ferdinánd mellé álltak. A sziavonok (mai Horvátország területén) azonban, élükön Frangepán Kristóffal, Zápolyai hívei voltak. Ferdinánd jogosnak tartott trónigényének érvényesítése végett már 1527. augusztus havában haddal jött az országba. A dunamenti városokat, köztük két napi ostrom után Esztergomot, sorban elfoglalta. Budavára is megnyitotta előtte kapuit és onnan János király menekülni kényszerült. Megrettent hívei közül Várday Pál és Perényi Péter Ferdinándhoz pártoltak. A Budán október 6-án tartott országgyűlés őt törvényes királynak ismerte el, Zápolyait, Werbőczyt és a többieket pedig pártütőknek nyilvánította. Ferdinándot nov. 3-án Székesfehérvárott Várday ünnepélyesen királlyá koronázta. Ez időtől a pápa is benne kereste a kereszténység érdekeinek védőjét. Ferdinánd, hogy a nemzet bizalmát jobban megnyerje, udvarát Esztergomba helyezte át és a telet itt töltötte. János király, amikor látta, hogy benső hívei, Erdély és a szászok is elpártoltak tőle, Zsigmond lengyel királyhoz fordult segítségért. Lengyel zsoldosokkal az ország egy részét meghódítja, de Ferdinánddal szemben vereséget szenved Híveivel Lengyelországba menekül és Tarnovban nyolc hónapot tölt, mely idő alatt követei a külföldön keresnek támogatást. Midőn Zápolyai azt sehol nem talál, szakít a nemzet hagyományos politikájával és a kereszténység általános felfogásával : a töröktől kért segítséget. Oly lépés, mely az izlám megerősödésének és a nemzet százados szenvedéseinek lett forrása. A szultán fenhatóságának elismerése jogot adott neki az ország belügyeibe való beavatkozásra is. VII. Kelemen pápát kínosan érintette János király eme lépése és egyházi átokkal fenyegette őt. Zápolyai úgy nyilatkozott, hogy „bármit határozzon is a pápa: ő a kereszténység és Magyarország érdekében működni nem szűnik meg", és kész egyességre lépni Ferdinánddal. Szulejmán szultán János királlyal baráti szövetségre lépett és 1529. év tavaszán nagy sereggel jött Magyarországba. Zápolyai hódolatát Mohács mezején fogadja, Budavárát elfoglalván, azt szeptember 12-én János királynak átadja. Várday érsek, hogy a török Esztergomot elkerülje, 300 lovas kísérete mellett a város birájával és a várparancsnokkal eléje megy és meghódol. A szultán csakugyan tovább vonul Bécs ostromára, de az érseket is magával viszi és ott tartja a hadjárat végéig. Bécset akkor Salm Miklós gróf alig 16.000 emberével két hétnél tovább védte. Ferdinánd onnan udvarával elmenekült, éppen ezért Szulejmán sem folytatta az ostromot, október 15-én seregével visszafordult. Bécs felszabadulása után Ferdinánd megkezdte hadjáratait és Esztergom is több ostromnak volt kitéve. Salm Miklós gróf az ország északnyugati részét elfoglalván, Esztergom felé közeledett. Várday Pál, a káptalan és a város, hódolatuk jeléül, idejében követeket küldöttek eléje. Midőn azonban a sereg Gockerhez (Párkány) ért, őt senki sem fogadta. A sereg átjött a Dunán és a spanyol katonák létrák segélyével az Alsóvárost csakhamar elfoglalják és kirabolják. Várday érsek a vár kapuit bezáratta és ágyúkkal lövetett az ostromlókra. Az időjárás is hidegre fordulván, Salm serege visszatért Pozsonyba.
