Esztergom Évlapjai 1933

Soos Elemér : Esztergom vára és ostromai V.

Esztergom nagy történeti jubiieuma. 15 amelyre a magyar nemzet örökre kötelezte magát, s amely ma is egyedül biztosítja Szent István országának területi, gazdasági és hatalmi integritását. Az ószövetségi jubileum másik részének gyakorlására is bőséges az alkalom, mert sok a szegény magyar testvér, sok az adósság, sok munkást kizsarol vagy munka nélkül hagy a tőke. Ezeken is kell segíteni a hálaévben. S ha méltóképen jubilálunk, méltók lehetünk arra, hogy Isten a tizenötéves megszállóktól is megszabadítson bennünket. 6s2teegom oát?a és osteomaí. Irta: néhai Soós Elemér ny. m. kir. honvédezredes. (Ötödik közlemény.) V. Esztergom 1595-től 1605-ig a keresztények birtokában. Pálffy Miklós és Althán Adolf Mihály várkapitányok. A vár 1605-ben újból török kézre kerül. Esztergomnak 1595. szeptember 2-án történt visszafoglalása után a vár, a város és környéke az ostromok következtében nagyon siralmas állapotba jutott. A várfalak és épületek annyira meg voltak rongálva, hogy az alsóvár Víziváros, csaknem lakhatatlanná vált, még Pálffy Miklós számára is alkalmas szállás építéséről kellett gondoskodni. Amidőn Mátyás főherceg 1595. október 10 én kelt szerződésben az esztergomi vár parancsnokságát ráruházta, akkor már ő a dunáninneni részek kerületi kapitánya és a bányavárosok határvidékének főparancsnoka volt. Most az esztergomi várral kapcsolatban megkapta Visegrád, Szenttamás és Tata fölötti parancsnokságot is, összesen 1000 rhenusi forint havi fizetéssel, azonfelül a szelesi javadalmat. Másodkapitányul Thury Márton, ennek helyetteséül pedig Pogronyi Benedek neveztetett ki. Mátyás főherceg a szerződésben erősen hangsúlyozta a vár és többi erősségek helyrehozásának szükségességét. Rudolf császár maga is azon volt, hogy Esztergom a kereszténység védőbástyája legyen. Evégből Prágából, hol udvarát tartotta, Printzensteín építési felügyelőt küldte Esztergomba, aki mellé Gogeron mérnököt és Rottenberg építőmestert adta. Az építési költségeket az államkincstár viselte. Pálffy a rendelet kézhezvétele után haladéktalanul a vármegyékhez fordult munkások küldése végett. Félő volt, hogy a törökök a megrongált várat meglepetésszerűen visszafoglalhatják. Az 1595. évi országgyűlés a garammenti föld- és malomtulajdonosokat arra kötelezte, hogy malmaikat akkép helyezzék el, nehogy azok az esztergomi erősítéshez fát, meszet, követ és eleséget hozó talpaknak és sajkáknak akadályul szolgáljanak. Kézművesek Prágából és Bécsből jöttek. A munkálatokhoz szükséges eszközöket és vasneműeket Steyr és Stahrenbergben rendelték meg; Augsburgból hoztak kútmestert a vízvezeték helyreállításához.